A Sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig, a Sarló 1931-iki pozsonyi kongresszusának vitaanyaga (Pozsony : Sarló Országos Vezetősége, 1932)

Negyedik nap: A keleteurópai kérdés - Balogh Edgár: A keleteurópai kérdés felvetése

jába való beállás a regionális és nemzeti adottságok s a személyi kvalitások szerint. A sarlósok felitatódnak a kisebbségi magyar pro­letariátus mozgalmába s mindaz a problematika, amelyet társadal­mi mozgásukban — a fajvédő kezdettől egészen a keleteurópai népforradalmiságig — magukévá tettek, a proletariátus mozgal­mába származik át. Az a tény, hogy a fiatal magyar intelligencia élcsapata, ha állandó ellentéteken keresztülmenő, különös fej­lődéssel is, de elérte a marxizmust s azt magyar valóságtól duz? adó helyzeti energiával konkrét magyar történelemszemlélet­té alakította, természetesen véget vetett azoknak a harcoknak, amelyek az elvont magyarzsidó marxizmus doktrinerjei s a szociál­levolucionér szubjektivitás között lezajlottak. Ezzel likvidálódott a szociálrevolucionér oldalon mindig kisértő antiszemitizmus vesze­delme is. A fiatal magyar intelligencia, ha megfogyatkozott, meg­tépázott kis gárda formájában is, elérte a proletariátust s a már marxista-leninista magyarázásban felvetődött keleteurópai kérdés abba a stádiumba érkezett, hogy igazi történelmi erők hozzák nyilvánosságra. A Sarló szervezeti hivatása abban áll, hogy a fiatal magyar intelligenciát kvalitásai és lehetőségei szerint a proletariátus világ­frontjába állítsa. Ebbe a programba tartozik a keleteurópai kér­désnek, mint a fiatal magyar intelligencia kérdésének, likvidálása is, vagyis e kérdés beáll,kása oda, ahol az a maga megoldását nyer­heti. A keleteurópai kérdést a legilletékesebb ténvezőkhöz kell to­vábbítani. Szükség van a keleteurópai kérdés gondos tudományos vizsgálatára a legfelelősebb szaktényezők részéről, továbbá a kérdés széleskörű nyilvánosságrahozatalára és ellenőrző megvitatására al­tijában az európai, de különösen az érdekelt keleteurópai nemze­tek, igy a szlovákok ukránok, lengyelek, zsidók, románok, bolgá­rok szerbek, horvátok, szlovének és magyarok munkás- és paraszt­mozgalmi képviselői, valamint általános közvéleménye előtt. A marxista-leninista szakkörök tudományos analízisén és az európai, különösen keleteurópai diszkusszión keresztül kell e kérdésnek a fcrradalmi cselekvés kérdésévé válnia. 159

Next

/
Oldalképek
Tartalom