A Sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig, a Sarló 1931-iki pozsonyi kongresszusának vitaanyaga (Pozsony : Sarló Országos Vezetősége, 1932)

Második nap: A csehszlovákiai magyar szakértelmiség szervezkedése - Új művészek

Uj művészek Az uj művészek vitagyülése a Sarló kongresszusán arra ,» kérdésre keresett feleletet, hogy miképen kapcsolódhatik be a r alakító művész az osztályharcba és a kollektív társadalom munkafolyamatába. Az osztályharcba a művész akkor kapcsolódik be, amikot a maga eszközeivel tudatosan reprodukálja magasabb szellemi fokon a marxista munkamódszert, vagyis visszaadja a konkrét valóságot, felfedi e valóság ellentmondásait és utat mutat, irányt propagál ezen ellentmondások megoldására. Igy születik meg a dokumentumművészet, a kontrasztmüvészet és a propagandamüvészet az osztályharc frontján. A Sarló kongresszusa eme meggondolások alapján három munkakategória helyét és funkcióját jelölte ki az osztályharcban. Dokumentál a szociofotó, kontrasztokat tár fel és osztályharcos propagandát űz a mcntázsmüvészet és a politikai rajz. Az uj művészek vitagyülése alkalmából L 5 r i n c z Gyuia képzőművészeti főiskolás a kollektiv társadalom munkafolyama tába bekapcsolódni akaró szinkonstruktőr művészek elgondolásait és programját ismertette. A modern müvészfiatalság nem akar a mindennapi élettől és a közszükségletektől távolálló kaszt lenni,, hanem a dolgok praktikumából adódó müvészetii tömegigényeket akarja kielégiteni. Miután azonban ez a reális bekapcsolódás a közös társadalmi munkafolyamatba a kapitalista rendszer osztálytagoltsága idején akadályokba ütközik, a kollektiv művészek mozgalma egyelőre nem lehet több, mint egyrészt a konigények kielégítésére készülődő önnevelés, másrészt pedig céltudatos tömegpedagógiai tevékenység a művészet elvont értelmezésének átértékelése és a modern technikai produktumok szin- és formadekorativításában rejlő kollektiv művészet tudatosítása érdekében. A Sarló kongresszusa hosszas vita után — amely a harmadik vitanapra is átcsapott — örömmel üdvözölte a szinkonstruktőrök mozgalmát s ugyanekkor felvetette a kollektív művészet egy másik ágát is: a modern tipográfiát. Javaslat történt egy tipográfiai munkacsoport alakítására. A kollektív művészet az uj közszükségleti dolgok belső struktúrájából s az emberiség életigényeiből szükségképen adódó formai és szinkövetelményeket igyekszik kielégiteni s addig, mig az emberiség mintegy organikus» harmonikus társadalomként vetheti fel minden életigényét, önnevelő és tömegpedagógiai munkát vállal a kínálkozó lehetőségek 107