A Sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig, a Sarló 1931-iki pozsonyi kongresszusának vitaanyaga (Pozsony : Sarló Országos Vezetősége, 1932)

Második nap: A csehszlovákiai magyar szakértelmiség szervezkedése - Ének a bicikliről

SELLYEI JÓZSEF: ÉNEK A BICIKLIRŐL Most behordás van és búzával, árpával és rozskévékkel magasra rakott szekerek közlekednek a dülőutakon a parasztok munkahelye: a mező és a falu között. Kocsin ülünk ketten, szürke és barna ló huz, most üresen és a mező felé és a rampa alján hátulról a nyomórudunkba akad János a biciklijével. A nyomórud kilóg a kocsi saroglváján tul hátra és János kerékpárja rosszul kontrázott le; csak szaladt, csak szaladt a lejtőn lefelé és beleakadt a rúdba. A rud nyolccentis akác és akkorát ugrott és ugy megütött, hogy fölnyögtem. János leesett és a válla az árokszélhez ütődött. Ugy tólta aztán a biciklit vissza a faluba, amikor az első segélyt — amelyik egyetlen is — megkapta: egy kézzel maga mellett. A másik keze lelógott és szaggatás ült benne. Néztem az ütést a lábamom: kék. Néztem a biciklit: az egyik pedálja eltörött. A gazdája visszatolja. A paraszt megvette vrlaha, két év előtt, vagy három év előtt, hogv egymástól két, három kilométernyire, a falutól esetleg Öt kilométernyire fekvő földjeit könnyebben érje el; a távolságokat, amik közé hanyatvágódott az élete, hogy közöttük ténferegjen: közelebb hozza. A technika vívmánya a paraszt szolgálatában nem célozhatta a luxust. Szükséges volt, hogy a racionalizálódó termelésben a paraszt is kiragadja a maga számára azokat az eszközöket, amelyeknek a segítségével a rohanásba belekapaszkodhatik; a messze földjeit közelebb hozza egymáshoz és a faluhoz. Biiciklit .vett a paraszt: kapálni járt rajta, kaszálni, gyomlálni és főleg: vigyázni a termését. Az iparban és mindenütt beálló racionalizálás az emberi munkaerőt olcsóbb géppel helyettesíti. A racionalizálás munkásokat tett fölöslegessé és a munkásfölösleg főleg a szántóföldek szomszédságában elterülő faluk nincstelenjeiből került. A gyárakfizette életlehetőség, amelyik a szántóföldek szomszédságából a városba vonta őket, a gyárakfizette életlehetőség megszűnésével a szántóföldek szomszédságába küldte őket. A szántóföldek szomszédságába visszakerült emberek csak annál igazabban látták meg minden becsapottságukat az élet harcában . a kenyérért; a nincstelenségük, a kenyértelenségük a . fold ÍOI