Rejtett ösvény – Csehszlovákiai magyar költők, 1918-1945
Előszó
lexikonunk tiszte volna.) E könyv a nyelvénél fogva egységes magyar irodalomról nem akarja leválasztani a Csehszlovákiában született műalkotásokat, mert így politikaitársadalmi tényezőknek vetné alá értékrendjüket. Tehát nem a hazai, háztáji mércét kívánja alkalmazni. Tisztában vagyok ugyan azzal is, hogy nemzetiségi költészetünknek nincs József Attilához, Babits Mihályhoz, Kosztolányi Dezsőhöz, Illyés Gyulához vagy Szabó Lőrinchez mérhető nagysága. De kimaradhat-e az összmagyar poézisból Forbáth Imre (akit Illyés Gyula a Favágók megjelenése után az öt élő legjobb magyar költő közé sorolt) vagy Berkó Sándor, aztán Sáfáry László és Vozári Dezső ? Említhetnék kevésbé ismert neveket is, mint a publicisztaként tisztelt Antal Sándorét, vagy a kritikus-irodalomtudós'-esztéta Komlós Aladárét. Ha nem teremtettek is korszakos költészetet, egynémely versüknek helye volna a két háború közti magyar költészet (ek)ből válogatott jSzép versekben. Értékmérőként ezt kell elfogadnunk, nem pedig a „csehszlovákiai magyar ť í-t. S az antológia vezérfonala is csak közvetve nevezhető annak. Nem témájában, hanem inkább tartalmi(-esztétikai) törekvéseiben. A felületes versolvasó könnyen össze véti e kettőt; s a korabeli kritika is hajlamos volt efféle tévedésre, elfogultságra. Elfogultság? Megosztottság? Türelmetlen, erőszakkal is megvalósulni akaró nézetek? Kibogozhatatlan szövevénye okoknak ós okozatoknak. Annyi bizonyos: a két háború közti csehszlovákiai magyar irodalom egysége mindvégig puszta óhaj maradt, s ez érthető is, hiszen az érdek és érték tartalma mindegyik társadalmi csoport, réteg és osztály számára mást jelent. E két fogalom közé nemigen tehetünk egyenlőségjelet — különösen a hatalmi harcok fölerősödése idején. A cseh és szlovák államszervezetbe került magyar néptöredék konzervatív köreinek érdeke volt, hogy a régi kaszinóirodalom, a „nemzeti" műkedvelők mecénásai legyenek, mivel ezek ugyanazt az ellenzékiséget fejezték ki verseikben, mint a maradi politika itt rekedt korifeusai. Csakhogy ez az irodalom a kor emberének nem tudott újat, korszerűt, jelentőset 11
