Rejtett ösvény – Csehszlovákiai magyar költők, 1918-1945

Mihályi Ödön

AZ ASSZONYNAK MONDOM Figyeled, sodródó napjainkkal, hogy élünk egymás mellett, hogy halkul el minden régi kivánság és a régi ódákból hogyan lett egyszerű beszéd, néha a kisfiúnkról, sokszor a pénzről szóló dialógus? Érzed csókjainkban a szürke napok reakcióját, bosszús szavak mögött vágyom meghitt hangú percre, mert fáj szótlan órák után a hallgatás és megfájdul szemem, ha bámul üres meredten. Most mondanám már, beszélném dadogva, félve, hiába nem olvad le számról megfagyott szavam, mert férfihangra nem való megtört bocsánatkérés, nem megtört alázat. 229