Rejtett ösvény – Csehszlovákiai magyar költők, 1918-1945

Győry Dezső

ÉN MINDEN NÉPET FÉLTEK ATTÓL Átok átoknak hegyén-hátán. S a sors? A sors sosem segít, a Duna, mint egy hosszú sóhaj, fogja össze kis népeit. A szélben s a történelemben új rend tüzes szikrája ég, s ők hajba kapnak polgármódra, hogy leves, hús és főzelék. Az én fájdalmam erre nézvést már nem egyéni, nem magán, sok szenvedés formált munkálva igaz szándékom motorán: mindnek kívánom, amit egynek, hiszen közös a nyeremény, én minden népet féltek attól, amitől féltem az enyém. 1937 166

Next

/
Oldalképek
Tartalom