Rejtett ösvény – Csehszlovákiai magyar költők, 1918-1945

Földes Sándor

A NÉVTELEN KATONA Hazugság! — hazugság ez is mint az oltáraik és könyveik mint a festett erkölcs az arcukon mint minden lépésük gonosz, hamis, hazug — emlék? aranybetűs csalás: a lelkiismeretaltatás köve hol a gyilkosok virág mögé rejtik arcukat névtelen ? hogy könnyebben elfelejthessék — de mi tudjuk az összes neveket tudjuk, kik voltak: apák, fiúk, testvérek nem névtelenek! és tudjuk: kik a gyilkosok — nem engedjük ezt a nevet dicső felhőrongyokká tépni — a levágott karok bennünk borzonganak az eloltott szemek bennünk parázslanak a lehullott lábak bennünk sorakoznak bennünk zúgnak a sírok temetetlenül 135