Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)

Királyhelmec

birtokszerzési és megfarťási gondjaikban nem érťek rá erre, azonban Perényi Péter nem tudhatta hamarjában még akkor, hajlandó-e valamelyik király a kettő közül őt birtokaiban megerősíteni. Hogy tehát Királyhelmecet is minden felülről s alulról jövő támadás ellen megvéd» hesse, kiadta a rendeletet : — Gyorsan nosza rajta, ti jobbágyok ! fát, követ meszet s mi egyebet gyűjtsetek, földet hányjatok, sürögve dolgozzatok. De ama szedátus Kun Gotthard, aki neki mindenben jobb keze volt, azt a körültekintő megjegyzést kockáz­tatta sebbel-lobbal intézkedő urának : — Nagy jó uram, csínján kúszik a róka a baromfiak udvara felé. Azt mondanám, várjuk meg az építéssel a székesfehérvári országgyűlés idejét. Nem lehessen tudni, hogy János vagy Ferdinánd lesz-e ott királynak választ­va. Ha János, jó. Mert emberei vagyunk. De ha Ferdinánd jön a nyakunkra, akkor hát miért építsünk — másnak. — Ne tapéngass kákán csomót, — intette le őt ura, — hanem folytasd távollétem alatt is az építkezést. A többit bizzad rám. Az épülő erősség enyém marad én mondom. Föl is ment Perényi a fehérvári gyűlésre. Hiszen zászlós úr volt s ő hozta szent István koronáját Székes­- 61 - (|

Next

/
Oldalképek
Tartalom