Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)

Léva

Ekkor az energikus Perényi Zsófiának sikerüli a vár bir­tokéi megszereznie azon a címen, hogy anyja Dobó Anna voli. Viharos idők következtek Léva várára. Peré­nyi Zsófiában nem hiába csörgedezett a Dobók vére : hősiesen védte várát a törökök hordái, Bocskay hajdúi, Bethlen hadai ellen. De férfias viaskodásának az lett a vége, hogy Bécs meggondolta magát : — Asszonnyal védessem e szép várat ? Kinevetnek. Császári várkapitányokat küldött Perényi Zsófia nyakára, akik rövidesen magukhoz ragadták a hatalmat és császári őrség került a várba. Perényi Zsófia közben el is halt, most már háí zavartalanul képezhette üzlet tárgyát Léva vára. Az uradalommal együtt III Ferdinánd 180000 forintokért eladta Csáky László országbírónak. Ez a Csáky László mint csöppenfett méz, olyan jó ember volt. Jobbágyaitól semmit meg nem vont, minden kívánságukat teljesítette, sőt még furfangjaikra is szemet hunyt. Azzal az instanciával járult eléje egy ízben a job bágyok küldöttsége : — Nagyurunk ! méltóztassék kegyelmed megengedni, hogy az uradalom gabonáját mi nyomtathassuk ki. Meg­tesszük mi ezt nagy szívességgel. — Jól van fiaim. De hát ingyen még sem kívánhatom ezt tőletek. Mit adjak ezért a munkáért nektek ? — Oh uram, csak a haszontalan szalmácskáf, semmi egyebet. Ezt mi tüzelésre, magunk s állataink alá való alomra nagyon jól felhasználhatjuk. — Helyes, helyes fiacskáim. Háí csak ugy csináljátok, hogy nekem is jusson valami. Megkezdődöíí a nyomíaíás. Éleínemü volí szépen, de felügyeleí a munkánál annál kevesebb. A lovacskák nyomíaííak erősen de arról már nem íeheííek, hogy a lábaik alól elhordoíí szalmába bizony sok maggal íeljes kéve is kerüli. Igy folyt ez évről-évre : Csáky László nem halt éhen, jobbágyai pedig a felében kinyomaílan szalma révén szép haszonra íeííek szeri. Nem ugyan éhen, de Csáky László mégis csak meg­halt és kimúlta után a vár s birtok Esterházy Miklós nádorra szállotí. Megjöií az araíás majd a nyomíaíás ideje és a jó pórok a megszokoíí módon kezdtek mun­— 426 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom