Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)

Terebes

Hiába perelťe Perényi Erzsébet, maid pedig utóda a vár birtoklását — Drugeth kézen maradt az. Pedig a Perényieknek ha másért nem, már csak a pálos kolostor miatt is jussuk lett volna a birtokhoz. Mert ebbe a mai napig is álló s most a kat. plébániának helyt adó hatalmas épületbe 1502-ben a kiváló szép s nemes tulajdonokkal megáldott Perényi Imre nádor telepitette be a szerzet tagjait. Utódai hol kikergették, hol meg visszahívták a jó pálosokat, mig végre 1789-ben végleg világi papok léptek helyükbe. Nemes alapítójuk a íerebesi templom alatt nyugszik. A Perényiek tehát végleg elvesztették a talajt lábuk alatt Terebes várában és Mokchay András leleszi prépost nagy pompával s fénnyel iktatta be főispáni hivatalában Terebes váruráí, Drugeth Zsigmondot. Midőn azonban az új főispán királyi küldetésben Lengyelhonba utazott, hogy az odamenekülí kurucok betörései ellen a lengyel udvarnál óvást emeljen : alig hogy visszatért e nehéz útjáról hopp 1 ott termett a vár alatt Thököly Imre az ő kuruc-íörök csapatával, a várat bevette és a főispánt fogva hurcolta Kassára. — No ti Drugethek — mondta Thököly nagy magabizakodással — enyém Homonna, Csicsva és Terebes, enyém hát Zemplén megye is. De bizony Thököly uram a zemplémi hatalom széke helyett a váradi börtönt ülte meg és csapatai Terebesről is kivonulni voltak kénytelenek. Mielőtt ezt tették volna, puskaporral aláaknázták a várat s felrobbantották 1686 ban. Azonban a Drugethek napj'a is lealkonyodott Zsigmonddal, mert benne a család kihalván, neje révén Terebes a Keglevichek, majd Csákyak s végre az Andrássyak birtokába került. A 18. század végén Csáky Imre a vár omladékaiból építette föl a ma is pompázó impozáns, kastélyt. Magából Párics Terebes várából egyetlen torony áll még rejtekben a kastély parkjának százados fái között. És ott emelkedik mellette a gothikus stilus remeke, az idősebb Andrássy Gyula mauzóleuma, Munkácsi Mihály eredeti festményével: „Szent asszonyok a keresztfánál". — 105 —