Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)

Pelsőcz

tervezés meg a szervezkedés. PelsŐc vára sokszor láífa falai között az elégedetlenkedőket Garai Miklóssal, Forgách Balázzsal és Bebek Imrével élükön. Durazzói Károly meggyilkolása letí e tanácskozások eredménye. Azonban az uralomhoz oly szívósan ragaszkodó Erzsébet anyakirálynőí sem kerülte ki a sors sújtó keze, mert leányának szemeláttára fojtották meg novigrádi börtönében. Bebek Imre hűségesen szolgálta tovább Mária királynőt, Istvánfia Ferenccel együtt. Ennek leánya Antónia, Mária királynő játszótársa volt s mindvégig szeretetteljes részvéttel viseltetett egykori pajtása iránt. Gyümölcsös kofának öltözött s így lopakodott be Mária börtönébe mindég a vigasz édes szavával : — Úrnőm, ne félj: jön, jön a királyi Meg fogsz menekülni és ismét együtt járjuk csapongó jókedvvel az erdőt-mezőt. Meglásd, igy lesz az. — Nekem már csak az örök mezők virulnak majd - felelt a szegény királynő könnyes szemmel — azonban téged kis pajtásom áldjon meg a mennyei Atya jóságos hűségedért. Kiszabadult börtönéből Mária, feleségül is ment Zsigmond királyhoz. A keservek kipihenésére diósgyőri várába vonult vissza s innen többször átrándulí az ő hűséges Bebekeihez Pelsőcre. Igaz magyar hűséggel és szeretettel vették körül királynőjüket György tárnokmester, László főispán és a többiek mind. Kedves, szép napok voltak ezek, melyek azonban a gyönge szervezetű királynőt nem tudták már meggyógyítani : a kiállóit szenvedések felőrölték életerejét és rövidesen meghalt. S mig e kálváriás fejedelmi nőnek sírhelye is elenyészett, addig két kedveli hivének síremléke még ma is beszél hozzánk. Bebek Györgynek, a gombaszögi pálos kolostor nagynevű megalapítójának síremléke a görgői templomban, Bebek Lászlónak szarkofágja pedig a pelsőci templomban látható. A pelsőci vár és a Bebekek kölcsönösen egymásra vetett fénye azonban a 16. században Bebek Ferenc s ennek fia, György idejében kulminált. Ök ketten az ő nyugtalan vérüknek nagyon megfelelő korban éltek: — 281 -