Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)

Királyhelmec

isméi meg lehetne duzzasztani a folytonos háborúk következtében nagyon megcsappant hadipénztárf. Fölajánlofíák neki szabadságát, ha a jogtalanul élvezett jövedelmek kárpóflásaképen 40.000 aranyat fizet. De midőn a rokonság fölhozta Bécsbe a pénzt és Perényit is oda szállították, a rabság által teljesen megtört teste végleg összeroppant és mielőtt mint szabad ember visszatérhetett volna hazájába : tragikuma befejeztetett, meghalt 47 éves korában. És vele együtt múlt el Királyhelmec vára, vagy háí megerősített helye is, mert az 1548 ik év 46. törvénycikke értelmében leromboltatott. Nem folyt be e vár az ország történelmébe, de eggyé lett egy igaz magyar szellemmel, mely szellem akaratának köszönte létét s vele is bukott. Később Thurzó György nádor birtokába került Királyhelmec, akiről — illetve Imre fiáról - följegyezte az egykorú krónikás, hogy Nyáry Krisztinával itt tartott lakodalmának költségei 100.000 forintokra rúgtak. Thurzóéktól Lóráníffy Zsuzsánna örökölte, aki massziv kastéllyal gazdagította a birtokot. E kastély ma is áll, frontján az egyesített Rákóczi-Lóráníffy cimer körül e fölirattal : Susanna Lorándffy Princ. Dom. Georgii Rákóczy Pr. Transyl. relicía. If54. die 1. Maii. Ott az akácosban búslakodó romok irigykedve néznek le a tövükben álló s az idővel dacoló kastélyra. Lóránfffy Zsuzsánna az irgalmassági cselekedetek igaztevéseivel hej, de sok könnyet törölt le itt laktában. Itt is halt meg. Most a járásbíróság lakozik a kastélyban és osztogatja igaztevéseit a paragrafusok irgalmaílanságának szavára. — 64 -