Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)

Ghymes

— Visszakapjátok fiaim, vissza — igy a király, — azonban ugye meg fogjátok engedni a királynénak, hogy pár nyáron áť még oíí üdüljön e szépséges vidéken s várban. És meg fogjátok engedni nekem is, hogy hűségetek kiforrását és megülepedését kivárjam. Lajos királyt megakadályozta ennek kivárásában halála. De viszont Forgách Balázs nagyon kézzelfogható módon bizonyitoíía be királyhüségéí akkor, midőn a Mária királynőnek alkalmatlankodó Kis Károlyt leütöííe. Megkapía Ghymes várát. Ám ő rövidesen — ismét csak királynőjének védelme közben — elhalt és halála után megkezdődött Ghymes körül a magyar láz: az örökösök összecsaptak a koncon. E majdnem két századon áí húzódó viszálynak maga a vár iíía meg keserű levéí, meri közben isméi a király birtokába kerüli, majd meg a íörök sarcolta, ütöfíe, veríe, puszíiíoíía. A 17. század első éveiben (1618) pedig Beíhlen Gábor csapoíí reá. Ghymes várának mind eme keserves sorsát reparálni s könnyíteni igyekezett a kiváló két tesívér: For gách Ferenc és Zsigmond. Egyik nyitrai püspök majd esztergomi biboros érsek, másik nádorispán. Igen nagy szereíeííel csügöíí lelkük a család ősi várán és mini az ország egyházi s világi kéí legfőbb méltóságának viselői, sikerült is nekik a várat végleg a család birtokává tenni. Azonban a vár maga bizony csak magán viselte az ádáz íusák nyomaiť. S ezekre nagyon ráillenek azon szavak, melyekeí a szinfén nagynevű másik Forgách Ferenc, nagyváradi püspök — a magyar Taciíus — már jóval előbb papirra veietí : — Nem annyira históriái irok, mini inkább kalamitásainkai gyászolom. Mert lehetne sok és az elmondottaknál szörnyűbb dolgokról is irni, de a múltnak friss emléke beszenyezné az élőket. Zsigmond nádor voli az, aki a várat ismét előbbi épségébe, erősségébe és fényébe emelte. Ilyen, tettekre s harcokra kész állapotban találta Ghymest II. Rákóczi Ferenc szabadságharca. Forgách Simon kuruc generális volt akkoriban az ura. Szegény feje megjárta : egyik elhamarkodott hadművelete miatt Rákóczi becsukaíía Munkács várába. I. József császár pedig valamiféle külor— 457 -