Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)

Blatnica

personálisf, majd ennek halála uíán fivérére, Istvánra szállott a vár birtoklása. Koromék csöndesen megúszták ott fönn a túróci hegyek között a mohácsi vész viharvert időszakát, azonban tizenkét évekkel utána István is megtért őseihez, utódok hátrahagyása nélkül s ennek következtében Blatnica ismét a kincstár kezére került, kapui bezárultak, a vár elhagyatottan mélázott s türelmesen várta sorsának hovafordulásáf. Csak midőn I. Ferdinánd király nem zárkózott el amaz érdemek jutalmazásától, melyekben az ő érdekei mellett és Szapolyai ellen Révay I. Ferenc túróci főispán s királyi personális ékeskedett: akkor nyiltak meg uiból Blatnica kapui uj urának fogadására. Révay Ferenc királyi donációí kapott a várra. Ez adomány érvényben van ma is, mert jelen időkben is a Révay család birtokolja Blatnicát. Ferenc volt az, aki megalapította a család blatnicai és ezzel együtt szklabinai ágát. Már Ferdinánd trónra jutása körül is nagy buzgalommal fáradozott. Ennek megkoronáztatása uíán a királyi tábla elnökévé nevezteíeíí ki és Szklabina várának s jószágainak feléi kapía meg. Másik fele még Macedóniai Miklós özvegyének, Isívánffy Annának kezén állott. Kerülgette Ferenc úr az özvegyei a puhító szóval : — Szétfolyik a tojás, ha felibe van. Fele gazdaság, semmi haszon. Meg aztán idős nőnek nem készséges már a cselédek szemfüles exercirozása. Adja háí át kegyelmed nekem azt a felet, megfizetek érte. A magányos öregasszony hajlott a szóra 3550 forint lefizetése ellenében Révay Ferencé lett Szklabina másik fele is. Közben a hivatali méltóságok létráján is emelkedett s végre elérte a nádori helytartó tisztét. Több várak ura és tekintélyes főúr, akinek mindezek között — jó szive is volt. István testvérbátyja nálánál sokkal szűkebb anyagi viszonyok között élt, neki ajándékozta háí Trebeszíóí és más kisebb íúróci biríokrészekeí. Riíkaságos eseí ez, a családok rokoni oszíálykodásaiknak torzsalkodásai közepette. — 420 -