Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)

Sztrecsnó

vár. Minden örökös donáció dacára Albert király Sztrecsnót nejének, Erzsébetnek adományozta. És sok-sok víz folyt addig a Vág folyón, amig az ismét Dersfy kézre került. Mert Erzsébet királynénak éppenséggel nem volt ellenére, midőn Sztrecsnót elfoglalta szövetségese, Giskra Ciános. Ez hiszen ugyan azí hireszfelíe országszeríe : — Ej, háí már csak szerezzünk egy-két, sok várai a kicsi utószülöít László királyka számára. Jó lesz ez a Szírecsnó is neki. Azonban mégis ő maga ült benne mindaddig, amig ama Szentmiklóssi Pongrác nevü rablólovag hozzá méltó társával, Komorovszky Péterrel szövetkezve, kiemelték onnan. Végigportyázták és zsákmányolták azután Sztrecsnóról a nyugati megyéket. De nem tartott sokáig a vár ezen rossz hirneve : az országgyűlés rehabilitálta, amennyiben Pongrác urat összes javainak elkobzására Ítélte. Szentmiklóssi azonban a Hunyadi László lefejeztetése és Mátyás megválasztása között lefolyt válságos hónapokban erősen megígérte, hogy a Hunyadyakat fegyverrel is támogatni fogja : ennek fejében tehát Sztrecsnót visszakapta. O maga és László fia aztán háboritlanul éltek várukban, amit talán annak is köszönhettek, hogy az apa vére — 400 -