Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)
Szinnya
gára a legszükségesebb gunyadarabokat, de ordiťoíť is már le a várudvarra: — Vitézek, emberek, legények! itf a íörök, hogy borotválja le hajukkal együfí fejükeí is a poklok fejedelme. Föl velem s utánam, akinek keze-lába van 1 Mini a zúgó ár, úgy viharzoff le a várból Balassa népe. A törököt meglepfe a várbeliek e gyors megjelenése s egy percre megtorpant. De ez az egy perc elég volt Balassának arra, hogy zavart keltsen a kontyosok soraiban. — Üssed, vágjad 1 — rikoltott Balassa szava — mordályokkal, majd csákánnyal közibe, ahol sürün rajzik a turbán. Nem lehessen tudni lebirta volna-e Balassa a többségben lévő törököt, azonban a közelben portyázó vitéz Thúry György figyelmes lett az ágyuk szavára és ott termett válogatott, pihent csapatával. S ezzel Sábán Múza el lett intézve: elment a kedve attól, hogy ismét Léva felé sandítson. Csak százhúsz évek multán tudta a íörök betenni lábáí a várba, akkor is csak fél évig maradi benne. És miníha Balassa Menyhértről e vitézi íeííe uíán levette volna kezét a jóság íiindére : isméi az árulás, rablás és zsarolás szelleme kerekedett benne felül. Minduntalan eliünt Léváról és többnyire Szitnyán tartózkodott s off e félreesőbb helyen várfa mint pók az ő hálójában zsákmányait. Vakmerősége szinte határt sem ismert. Nem csak magánosokra, de az állam javaira is rácsapoti ő válogatás nélkül, ha úgy hozta az alkalom. Amint hogy ezí ama szürke adóbeszedő esete is bizonyítja, aki hónapokig tartó keserves perlekedés uíán beszedte nagy nehezen Bars vármegye adóját és kellő őrizet kíséretében most szállifoifa azí be a Selmecbányái kincstárba. Otí a hegybányai erdők mélyén kocogoff szekerével, midőn marcona alakok állották utjáf a szóval: — Állj! ki vagy ? Az adószedőnek nem ment inába a bátorság, hanem visszaadta a szói : — Én Babindáli Gergely királyi adószedő vagyok. Hogy fe ki vagy cinkosaiddal együfí ebadta bujnyikja, azt majd kardom hegyétől kérdezem meg, ha nem hordjátok el rögvest mocskos irhátokat. Kard, ki, legények 1 — 357 -