Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)

Divény

királynak Budán Balassa Imre — azonban háí csak kell valahol lakoznom. Kegyeskedjék megengedni, hogy Divény falujában házai épiíessek magamnak. — Háí igazad van — igy a király — valahol meg kell maga dať húznod, fe rossz csoní. Már csak épiísd föl azí a hajlékot, de azíán jól viseld ám magadaí és vége legyen minden imposzíorságnak. Imre úr föl is épiíefíe egykettőre házáí, közvetlenül a divényi vár alaíí és ebből a szerény lakásból oly íornyokkal és kőfalakkal bekeriíeíí várkasíély leíí, hogy csodájára járíak a népek. De azíán hamarosan minden jóiéi lélek messze elkerülte e kasíélyi, mert abba Balassa oly gyülevész, vad népeket csődített maga köré, hogy a kastély tája az egész vidéknek réme leíí. Ezekkel a cimborákkal íivornyázoií és orgiázoíí, de közben a némeí várparancsnokkal is jó viszonyt igyekezett fönntartani. Sőt egyizben meghivta őt és tisztjeit vacsorára. Megbeszélt terv szerint leitatta s megölette őket, azíán cinkosaival együtt a német egyenruhákba öltözöíí fel és háí végre sikerüli neki lassan, de furfangosan előkészíteti célját elérnie : visszafoglalta váráí. E íetíével azonban beíeli a mérték. Bécs kiküldte Sírassaldo generálist Divény ellen és egy hétig tartó ellenállás után be is veííe azt. Nemcsak bevetíe, hanem mindenestől föl is robbaníoífa. Az Ur 1674 ik évében. Azóia csak égnek meredező csonka falai és a tövükben álló Balassa Imre féle várkasíély beszélnek a Balassák hajdan sürü s nyugíalan, de azóia lehiggadí véréről. — 324 — 17