Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)

Divény

Djyiijy^ 1 volí veive a kocka: Petur csanádi comesnek sikerüli megnyerni az ország főurait, akik egy akarattal esküdtek pusztulást az Endre király által behozott gyülevész talján fajra. Peturnak egyik leglelkesebb hive a Kacsich nembeli Simon bán volt. Benne sűrűsödött össze a pór nyomora, a nemes elkeseredése és a főúr utálata, midőn bejárta a kunyhókat s palotákat a hangos szóval: — Immár túlbuzog sértett vérünk. Mert becsületünket kínozzák, ostorozzák, pörkölik a merániak. Ki velük háí az országból, halál reájuk ! Hiszen az összeesküvés sikerüli s a merániak hatalma letörött, de Endre király nem hagyhatta megtorlás nélkül nejének meggyilkolását. Legkisebb büntetés volt az, midőn egyes várurakaí megfosztott birtokaikíól. Ezek közé íaríozoíi Simon bán is, Divény ura. A merániaknak csak az országot kelleti elhagyniok, ezt kiviífe Simon bán. Neki magának s családjának azonban királyi parancsra a hatalmasan erős divényi várból kellett kitakarodnia, annak felvonó hidján kellett véglegesen kilépnie. Ez pedig végtelenül hosszabb s keservesebb uí volí az előbbinél. Endre király Dénes íárnokmesíernek, egyik leghívebb emberének adományozía Divényi. De azíán örökösödés utján a Losonczy, gúíhi Országh, Szoby és Angor családok adják egymás kezébe a vár kulcsait, mig végre a Balassák lesznek benne az urak. Tartották is a várai erősen, száznegyven éven ke- 3*9 -