Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)

Balogvár

egyegy kiskirály volnátok: itthon meg még orroťokať sem fujjáíok ki a király engedélye nélkül. Háí megyek a királyhoz. Meri én iťť akarok maradni, én magyar akarok lenni. Dixi. Amiť ez a nyakas némeť fôlťeťť magában, azf ki is viťfe. Endre (I.) király engedélyével megépiťeťťe Balog váráť és annak a Balogh nemzeťségnek leťť ősévé, mely a Hangossy. Derencsényi, majd a Széchy családokať adťa Gömör vármegyének és az országnak. Kéť előbbinek már a 16. század derekán magva szakadt, így háť a Széchy család leťť Balogvárnak s tartozékairak ura, mely faríozékok elég bőven adŕák a mindennapit, hiszen Rimaszécsig húzódťak le, azf is magukba záríák. Századokon áť Széchy kézen volť a vár. De persze, aminť ezť a magyar vér nyugtalansága már magával hozťa, nem zavarťalanul. Meglakťa azť Giskra is, mignem Hunyadi János kiťuszkolťa onnan. Máťyás király Komjáthy Ulrikoť helyezte a vár birtokába, de már négy év multával Rozgonyi Sebestyén ül benne. Persze a Bebekek sem hiányozhattak a vár falainak döngetéséből. Ez ideiglenes birtoklások közeiben azonban a vár mindég-mindég visszafogadta falai közé az ősi Balogh nemzetség leszármazottjait, a Széchyekeí. Mig végre a 17. század elején végleg Széchy kézen maradt, Tamás személyében. Ez időben Balogvár nem tartozott az utolsók közé és belejátszott az ország dolgaiba is, mert külön íörvénynyel (1608. évi 15. ťc.) a végvárak közé soroztaťoťť s mint ilyennek jókarban tartásáról és kellő fölszereléséről különlegesen kellett gondoskodni. Ezt Széchy Tamás, de halála után különösen fia György, meg is cselekedte. Györgynek mint megyei főispánnak meg is volť ehhez hatalma. A várat megyeköltségen alaposan megerősítette, aztán várta az események folyását. Ez események pedig országszerte elég zavarosak voltak s ez kelleti György úr garázda ingatag naturájának. Mert Bethlen Gábor fölkelésének hírére földhöz verte süvegét s nagyot rikkantott: — Ejhaj 1 csak Bethlen szabadítja föl e hont a németek igája alól. Vele megyünk ! - 290 —