Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)

Sajógömör

a megyegyűlések iťf farfaíťak meg. Sőf főbb ízben a szomszédos megyék is iff gyűlésezfek közösen s ide hívta egybe a megyék bíráif Garai Miklós nádor, midőn az ufonállók, tolvajok és orgazdák annyira elszaporodtak, hogy ellenük sfafáriummal kelleti védekezni. Gömör várának falai közöff feháf mozgalmas élei folyt, mignem Zsigmond király a közélet ez élénk lüktetésének véget vefetf azáltal, hogy a várat a Gömöry család kihaltával brevi manu elzálogosította pelsőci Nagy János tárnokmesternek. Egy ilyen eminens vár birtoklása körül történő zavaros tülekedésből a Perényiek nem maradhatfak ki. Hiszen Máramarostól kezdve Ungon, Zemplénen és Abaujon kereszfül mindenütt terpeszkedtek s mindenütt várakat szerezgeffek. És hát Perényi III. János zempléni főispán addig járt Zsigmond nyakára, addig puhította az udvar befolyásos embereit s magái a királyt, amíg ez türelmét vesztve mondotta : — Híveim vagytok — úgy igaz — ti Perényiek, de e hűségtekef nekem drágán kell megfizetnem. Hiszen minden váramaf elszeditek. Hogy hát ne prézsmifálj már iff előttem annyit, neked adom Gömör várát. Vigyed és ülj bele, ha tudsz. Te gondod. Csak reá kellett ezí bízni János úrra s egy-kettőre nemcsak a fárnokmesterségben, hanem a gömöri vár bírásában is ufódja left az elhalf pelsőci Nagy Jánosnak. Harminc évig volt Perényi kézen Gömör vára, de akkor Perényi Istvánt garázdálkodásai miatt nem csak a főispánságfól, hanem Gömör várának birtoklásától is megfosztotta Mátyás király és Perényiék szárnyas emberfejü címere lekerüli a vár kapujáról. — Oda se neki 1 — legyintett kezével István — jut is, marad is. Van még hova repülnie annak a szárnyas fejnek. Mátyás király kedvelt hívének, Szapolyai Imrének ajándékozta oda a gömöri várat. No, hogy közben kicsit föllázadt a király ellen István öccsével együtt ez a Szapolyai Imre: ezt a csorbát hamarosan kiköszörülte.Olyan volt egy kis parázs lázadás eleinknél, mint manapság gyermekeinknél a kanyaró. Túl kell ezen esni, csak hái — 285 — 17