Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)

Murány

civis volí váltságdíja: de a kiszabadított Basó meginť csak élőiről kezdlieíťe és kezdťe is garázdálkodásait. Ezt már az országgyűlés sem nézhette el és kimondta a szentenciát, hogy Basó Mátyás a haza ellensége s mint ilyennek letörésére Salm Miklós fővezér, pozsonyi gróf hafalmaztaíott föl. A rókát éppen odújában találta Salm gróf és kemény ostrom alá vette Murány várát. Nehéz munkája lett volna, de az idegen nyelvű zsoldosok az ostromlókhoz pártoltak s a vár kaput nyitott. Basó az utolsó pillanatban titkos kijáraton észak felé menekült két benfentesével együtt. Valamely előttük ismeretlen falu fölött bukkantak ki az ősrengeíegből, hol egy juhász nézte furkósbotjára támaszkodva a — levegőt. — Te juhász I — így Basó — miféle falu ez ? — Telgárt — felelte a juhász. Szeme sem rebbent, meg sem moccant. Azonban mohos agyában nagy elhatározás dolgozott mert tudta, hogy a rettegett s menekülőben lévő Basó áll előtte. Egyszerre ám se szó se beszéd: egy suhintás jobbra a súlyos pásztorbottal és Basó egyik cimborája földön hevert, egy suhintás balra s a másik is ott nyújtózott mellette. Basóval aztán ölre mentek, de ennek nem volt ideje tőrét használni, mert a fránya juhász egy minutum alatt jól megkötözte kezét és Salm gróf táborába kisérte. Itt pedig nagyon sommásan intézték el Basó Mátyás ügyét: Salm neki és tizennégy cinkosának fejét vétette. Murány vára tehát a kincstár birtokába került. A várat magát Bécsben mérsékelt örömmel fogadták, azonban a belőle kiaknázható jövedelmi források nagy ujjongást váltottak ki különösen Rudolf királynál, akinek bizony sok pénzt kellett belefektetnie csodatükreibe, meg más egyéb ármányos experimentumokba. Elzálogosította a várat s birtokot százezer forintokért Rotthal János Jakab bárónak. A német bárót sanda szemmel nézte a megyei nemesség, különösen az újdonsült gróf, a dúsgazdag Széchy Tamás. — Megálljatok csak — mondotta — majd kifüstölöm én innen rövidesen a sógort. — Mivel, te ? - 268 - (|