Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)

Berzéte

Máriássy kúriák, melyeket a későbbi századok folyamán Márk, Ferenc, Károly és Jób építettek: azonban István halála után az összbirtoklás terén máris zavarok állottak elő. Fia Ferenc, Szapolyai pártján volt és sokat nyugtalanította a császáriakat. Ment hát a szigorú utasítás Ferdinándtól a jászói konventhez, hogy a hűtlen Máriássy Ferenc birtokaiba iktassa be késedelem nélkül Bebek Imre székesfehérvári prépostot és annak Ferenc nevezetű fivérét. Hát megint csak a Bebekek. És megindult a „benn a bárány kinn a farkas" játék a két család között Berzétén. Ferdinánd tizenkét év multán visszaadja Berzétéf Máriássy István unokájának Pálnak, de hogy Bebek Ferenc nem mozdult ki onnan, azt Máriássy Pálnak Gömör és Szepes vármegyék hatóságához intézett eme beadványa bizonyítja: — Tekintetes vármegye, kérek hathatós medicinát Bebek Ferenc ellea, aki is Berzéte váramat, birtokomat hatalmasul Krasznahorka várához csatolta. És midőn ez sem használt, amennyiben Szepes megye nem tartotta magát illetékesnek az ügy megítélésére, Gömör megye pedig vonakodott saját főispánja ellen megtorló lépéseket fenni: akkor Pál egyenesen a királyhoz fordult panaszával. Ennek azután meg is volt az eredménye, mert I. Miksa király 1573-ban elrendeli, hogy a berzétei birtok 800 forintok lefizetése ellenében Máriássy Pálnak visszaadassék, ennek végrehajtásával ismét csak a jászói konvent bízatván meg. Azonban maga a vár sem a donációs, sem a beiktatási okmányban egy szóval sincs megemlítve. Mintha a sok pereskedés közepette megfeledkeztek volna róla valahogyan. Megszégyelte magát Berzéte vára e tnellőzfeíés miatt, de megbosszantására volt talán az is, hogy ott állt tőle északkeletre az a krasznahorkai vár, melyet íme dicsőség, erő és csillogás vesz még körül. Mig ő ? . . . egy ország romjai fölött látott napvilágot s létrejöttével se- 251 - (|