Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)

Lubló

özvegy Erzsébet királyné, mert egyrészt oly királynét adott a lengyeleknek, akinek emlékét ezek még most is szeretve tisztelik, másrészt pedig megmentette leányát ama mérhetetlen keresztek hordozásától, melyeket az ő saját s másik leányának, Mária királynőnek vállára Horváthi Jánoš horvát bán s társai raktak. A kis Hedvig még csak 13 évet számlált, de testileglelkileg fejlett volt és már megvolt a szerelmi regénye. Szívének választottja Vilmos osztrák herceg volt, de hát anyjának parancsával s egy ország óhajával szemben mit tehetett az ő nyiladozó kis szive. Csak kesergett, csak merengett, csak várta leste szerelmesét, Lengyelhonba utaztában minden utkanyarulatnál, minden pihenőnél... Hát hozta Pozsega várából Hedviget fényes kiséret élén Tarnovszky János lengyel gróf és megállapodott vele Lubló várában, hogy aztán pihent erővel érjenek a lengyel határra. Nagy csörömpöléssel ereszkedett le a hatalmas felvonóhíd, nagy majesztással vonult be rajta a kiséret maga A kis királyleány azonban szerényen húzódott meg a magyar és lengyel urak között. Arca sápadt, mosolytalan és fürkészve nézdegélt erre is, arra is. Tarnovszky leemelte őt lováról s Hedvig éppen bemenni készült a kapun, midőn öreg cselédasszony férkőzött hozzá és mialatt megcsókolta ruhája szegélyét, halkan motyogta : — Krakkóban látni fogod őt. .. És eltűnt a tömegben. Nem kérdezte Hedvig, hogy kit fog látni. Tudta s megértei te azt az ő szive és e pillanattól kezdve a mosoly rózsái nyiltak arcán, vígságos szavak fakadtak ajkán. Hogy azután Vilmos helyett a kis királyleány mégis Jagelló Ulászlóval kötött házasságot, hogy emiatt szive mindvégig vérzett s kesergett, hogy rövid huszonnyolc éves élete után ez a rabigába parancsolt szive végleg megszűnt dobogni : ez már nincs Lubló várával összefüggésben s kapcsolatban. Azonban valamelyes vonatkozásban ismét visszatért oda az ő szelleme, midőn 1412-ben a már azóta másodszor megnősült Ulászló időzött a várban. Találkozója volt ott Zsigmond magyar királlyal. Zsigmondot pedig minden érdekelte ami szép, értékes és feltűnő. Meglátott Ulászló - 230 - (|