Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)

Szepesvár

Hiszeneddigrendbenleff volna minden. De közbeszólťak a Tripartifum paragrafusai merť ilyen nagy, kétmillió forintos örökséghez szükséges volt a consensus regius, a kincsíár beleegyezése. Hát megindult a pereskedés, a birťokmarakodás. Eltartott az két és fél évig, de végre is 1639 elején Csáky Isíván javára dőlt el és így végre háborítás nélkül faraghatták rá a vár kapujára a Csákyak tatárfejes címeréť. Ott van az mosť is. Nem ugyan a vár falán, hanem a vár ősidőktől fogva szoros tartozékát s gazdasági majorját képezett Szepesujváron. A vár és a Csá^y kor további történetében különösképen egy fürge kis szabómester alakja is ott ugrabugrál. Úgy történt a dolog, hogy Szepesvár kitartott Lipót császár hűségén, II. Rákóczi Ferenc elküldte hát Görgey Jánost, szerezze meg a várat. Zsoldos katonák élén Kuckländer ezredes volt a vár parancsnoka, a várúr pedig Csáky Mihály. Kuckländer nem jól érezte magát a felvonuló kurucok láttára és kiküldte Csáky Mihályt harmadmagával, tárgyaljon az ostromlókkal. A kiküldöttek igaz, hogy egyenesen Györgey elé vágtattak, de ott tárgyalás helyett fejükbe csapták a kuruc süveget. Megbicsakolta hát magát a némeí : most már csak azért sem adja a várat. Ki tudja hova fordultak volna a dolgok, ha Trencsényi Mátyásnak, a Csáky család böcsületes konvenciós szabómesterének eszébe nem jut, hogy hosszú habitusában egy szép reggelen benyisson a még alvó várparancsnokhoz. — Jó reggelt kívánok I — mondotta hangos szóval, de illő tisztességadással, — Schon gut. Mi az, no ? — volt az álmos felelet. — Hát ez, ni 1 Egy pillanat alatt előkerült a tóga alól a só, mellyel a német szemét telehintette és a meztelen kard, mellyel őt kaszabolni kezdte. Erősen osztogatta már neki a másvilágra szóló útlevelet, de ott termett harcias felesége és mialatt az őrségért kiáltozott, kicsavarta a kardot annak forgatásához nem szokott mester uram kezéből. Az őrség meg is jelent és az asszonyt fogta le. Trencsényi ezt már nem láthatta, - 214 - (|