Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)

Palocsa

perek tömege alakjában csak a prókátorok zsebéi táp­lálta : kénytelen volt azzal a Frangepán Bernáttal kibé­külni, aki neki annyi borsot tört egyszer orra alá, sőt ennek Beatrix nevü leányával házasságra is lépett. De ez a kimondottan érdekházasság sem volt képes a lavi­nát megállani. Ezen töprengett a szegény János herceg, midőn a Vág mentén Árva várába igyekezvén, Trencsénben meg­pihent. Ott a ferences barátok csöndes refektóriúmában tárgyalgatott oda berendelt árvái várnagyával, a lomnici Horváth Mihállyal. De nem tudtak semmiféle módokat kifundálni a súlyos pénzügyi zavarok tisztázására. Mig végre a csöndesen ott üldögélő páter Leonárdus guar­dián vágta el a gordiusi csomót a szóval : — Ha nekem olyan két szép váram volna mint Ár­va és Likava, bizony zálogba adnám én azokat ennek a böcsületes embernek itt la, ennek a Horváth Mihálynak. János herceg az asztalra csapott öklével: — Már hogy ez nekem nem törtetett agyamba. Nagy eszed van neked páterem 1 Diktum-fakíum, egy kis alkudozás után létrejött az üzlet: Korvin János 11870 forintokért zálogba adta Árva és Likava várakat Horváth Mihálynak. János herceg — 199 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom