Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)

Ujvár

alaťť egy-egy levágott némeť ťalpas katona fejének árában egy fallérť fizeťeťť embereinek. Ferdinánd embereit egyszerűen elfogaťťa és megkínozva kivégezťeťfe. Ilyen s hasonló fekeťe lisfák bizony végleg elinťézťék Tarczay Annái és még jól járf, hogy egyéb szomoruságosan csúfos dolgoknak elszenvedésétől megszabadiťoťfa a halál, mely őí ťeljes elhagyottságban, uťolsó még megmaradt birtokán, Orsócon érte utói 1567-ben. Birtokait a király háromrészre osztotta. Az első részt a Dessewffy, másodikat a Berzeviczy illetve Semsey család kapta. A harmadik és legjobb rész Péchy Gáspárnak, Ferdinánd király meghitt emberének jutott, aki III. Gyula pápánál járván követségben, ott meggyőző érveléssel eloszlatta urának feje felől az egyházi átok felhőit. Castrum Hönig cum decern possesionibus, igy szólt a donációs levél. Tehát már akkor is Hönig volt a vár ragasztott neve, ma is az. Már akkor is (156:1-ben) düledezett, mert Forgách Simon királyi generális alaposan elintézte. Most még pár fal az, ami megmaradt viharvert múltjából. Birtokosai pár év óta Mizerák és Zsilka böcsülefes kisgazdák, akik ha úgy a rom alatt szántogatnak, a megszokoftság alapján föl sem tűnik nekik az a kristálytiszta forrásvíz, mely magasból, a vár szikláiból csörgedez alá. De a vándor elmereng a csevegő forrás hangján s abban az elődök intő szavát hallja, elmereng tisztaságán és fölsóhajt : — Őseink kristálytiszta fajfennfartó erényei, mikor buggyantok elő a jelen mohos szikláiból? . . . - 196 - (|