Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)

Ujvár

em Aba Sámuel hasonevü vára lenn a Hernád pariján, és mostanság a magyarországi részeken hanem az, amelyikrek romjai a sárosmegyei Péchujfaluíól északra láthatók ma is. Ezek a romok pedig nagyon hosszú múltra mélázhatnak vissza, mert a vár egyik székhelye volt a 11. században virágzott Aba nemzetségnek és a megyéknek. Megyéknek s nem megyének, mert a hatalmas Abák uralma a későbben kifejlődött Abauj, Sáros és részben Heves megyék területére terjedt ki, melyek közül a sárosi résznek Újvár volt a központja, sőt maga a megye is Újvár megye néven szerepel. Dénes királyi tárnokmestert Újvár megye comesének és Mátyás papot Újvár megye főesperesének mondják a régi, porlepte irások. Még Zsigmond király alatt is találkozunk e névvel, mert Sáros megye akkor is még elvétve hol mint comitatus de novocasíro, hol pedig mint comitatus de utriusqueUivár szerepel. Utriusque, mindkettő. Azaz a hernádparti AbaUjvár és a sárosi Újvár. Hogy pedig a két megye egy igazgatás alatt állott, ezt bizonyítja az a körülmény is, hogy a megyegyüléseket fölváltva hol az abauji Garadnán, hol a sárosi Újváron vagy Sáros várában tartották. De bizony a felső újvári rész megyejegyzője egyszer csak miért s miért nem, megkötötte magát a szóval : — Eb fog oda világ végibe, az alsó részekre furmányoskodni 1 Az alsó újvári rész erre viszont áperte kijelentette ; - 191 - (|