Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)

Huszt

Bécs megijedi és Károlyi Sándor szatmári főispáni küldte ki megfékezésükre, aki Dolhánál szét is kergeťťe a lázadókat. De fordulť a kocka, midőn Rákóczi hirtelen benn termett az országban és Esze Tamás ütött-kopott népe Kállónál megverte Csáky István hadát. Ekkor kezdeti föleszmélni végre a nemesség is és sorra csaťlakozťak Rákóczihoz. Volť háť már neki katonasága, voltak tisztjei s volt négy ágyúja, de nem volt még erősített helye. Megjött ez is, midőn Ilosvay Imre álruhában belopózkodott Huszt várába és ott a különben is elégedetlen zsoldosokat kuruchüségre biría. És végigsikiíoít Huszt várából nem csak az egészországon, hanem egész Európán is Rákóczi szava: Recrudescunt vulnera, felújulnak a sebek . . . Huszt várának magának négyszázados hányatott életében is több volt a seb, mint a lázmentes nyugalom. Viharos életének vihar vette végéf. Mert í766. julius 3-án rettenetes égiháború dühöngöft fölöfte : a várba három helyen is beütött a villám, amely fölrobbantotta a puskaport és ez az egész vártömbnek megpecsételte pusztulását. Azóta nem háborgatja a rom nyugalmát se német, se kuruc, se török. Csak nézi-nézi az alatta folydogáló Tisza habjait. Talán üzenetet is bíz reájuk. Hogy mif, ki tudná ezt megmondani és hát hiábavaló is lenne a kérdezősködés. Nem értjük mi az ő sejtelmes beszédjüket. - 14 - (|