Ozsvald Árpád: Oszlopfő
Az árvaság kora
Ha meghal a tenger, vele pusztul az ember, emészti önmagát, fehér vitorláit hiába feszíti a szélnek, tört árbocán csak rongyként libeg a vászon — maga teremté gyilkos zátonyát, Hemingway öreg halásza véres kezét összefonva mellén készül a halálra, utolsó álmában felordítanak az életért könyörgő szelíd oroszlánok. 1977 46
/
