Nyitrai írók könyve (Nitra. Risnyovszky János Könyvnyomdája, 1935)

PÉCSI JENŐ vízió. Alpok s Kárpátok százados jege Mintha mind mind énrajtam feküdne,.. Undor, közöny s gonosz gondolatok nyomasztó terhével céltalan bolyongok... Rémképek! Hagyjatok, hagyjatok békében! Amott! A távolban ! dereng már nékem... Nem fogok elveszni, meghalni még ! Ébred már, felkeli már egy sokrniliós nép ! A közöny bilincseit lehullni érzem, s melegszik, kering már megfagyott vérem, szabad lesz újra, szabad az Ember, a halál csak azé, ki ébredni nem mer, kinek borravaló s bot a fizettsége s kalmár pénz, pfuj, férfibecsülete, kinek üzlet a szerelem s palást az erény, melybe belebújik nyávogva szegény, de ki tisztán érez s bátran gondolkodik, annak tavasza immár hajnalodik ! SZERETNI... Szeretni! Szeretni! Égő szenvedéllyel, illatos tavaszi álmatlan éjjel! Érezni téged s kéjjel ölelni, lihegő mámorban nyugalmat lelni. Szerelem tüzében jéggé fagyni véled, s mikor csókodtól vágyam újra éled lehunyt szemmel a hajnalt hesegetni s szeretni folyton, folyton csak szeretni ! 72