Nyitrai írók könyve (Nitra. Risnyovszky János Könyvnyomdája, 1935)

figyelmei, hogy ma az új lira egyik legkitűnőbb egyéniségének ismerjük. Kosztolányit rendszerint szlovenszkói, vagy hogy a mi szemszögünkből beszéljünk, a volt Nyitramegye lírikusai közé számítják. Erre a kijelentesre a szimplagalléros, bolházó konzervatív irodalomtörténészek bizonyára felugranak kifogástalanul szabott zöld frakkjukban a kényelmes, akadémiai zsöllyékből. Miért ké rem ? Hisz Kosztolányi Szabadkán született, Budapesten tanult és ugyanott csatlakozott le a „Nyugat" élcsapatához ! Mi köze van Nyitrához ? Verseiben, elbeszéléseiben rengeteg bácskai képet találunk, nyitrait azonban egyet sem. Kosztolányi Dezső maga azonban más véleményen van. Egy nagy szlovenszkói lapnak adott interjújában, ahol saját személyéről nyilatkozott, kijelentette bizony, hogy családjának gyöke: Nyitrából származik: NemesKosztolányból. Tehát nyugodtan foglalhatom be nevét ép saját kijelentése alapján a nyitrai származású, modern lírikusok közé. Kétségtelen : Kosztolányi Dezső szülőhelye a Bácska vidéke. Impresszionista színfoltokban bővelkedő verseit gyakran fogja meg a táj, ahol: A napraforgó, mint az örült Repül a pusztán egymaga, A téboly it ó napsugárban, Kibomlik csenevész haja. Bolond loty o-f ej ére kapja A sárga szoknyáját — s szalad\ Szerelmese volt már a kóró, A pipacs és az iszalag. Elhagyta mind, most sir magában, Rí és a szörnyű napra néz. A napra, uri kedvesére, Ki részeg s izzik, mint a réz. 38