Nyitrai írók könyve (Nitra. Risnyovszky János Könyvnyomdája, 1935)

HENRI DE RÉGNIER PERZSA TÜKÖR. Te keskeny, kis tükör, ztf pihensz a perzsa tokban, Melyre virágokat rajzolt pamacs hegye ; j4 szined mint a vizé s levéli alakod van, Bár hervadás nem ér s nincs mi szined vegye. Tükör, melynek keretjét tenyérnél nem nagyobbra Faragta kézműves jáspisból hajdanán: Neked, Seherezádé, egy kézmozdulatodra Arcod mutatta a kelő nap hajnalán. Hosszú, csodás meséd — mig éjente elregélted — Kard-éltől ótta meg mezítelen nyakad: Bizonytalan dicsőség (nyelved szerezte néked). Hogy tükrödben tovább csodálhatod magad-, De óh, a háladatlan s kíváncsi kalifánál Még süketebb időt hiába kérleled: Eperszin szád és arcod hervasztani itt áll már A fájdalmas halál, s lezárja szép szemed. Honnan szultána képe villant elő ragyogva : Más arc tekinti most e kis tükörlapot, Mely mindvégig megőrzi, pihenve perzsa tokba', A viz fakó színét s levéli alakot. Fordította'. UNGVÁR Y ELEMÉR. 23