Nyitrai írók könyve (Nitra. Risnyovszky János Könyvnyomdája, 1935)

gombócba gyúrja a papírszeleteket és a gombócokat egyszerre hajilja a forró vizzel telt edénybe. Az első felszínre kerülő gombócot izgatottan szeli ketté és hiszi, hogy jövendőbelijének keresztnevét találja a benne levő cédulán. Egy szakajtóra való karácsonyesti ételmaradékot visznek ki az udvarra az eladó leányok és észak felé fordulva mindaddig mozdulatlanul állnak, mig kutyaugatást nem hallanak. Biztosra veszik, hogy jövendő férjük abban az irányban lakik, ahonnan az első kutyaugatás hallatszik. Az ünnepi vacsora előtt a családfő hátán egy köteg szalmával jön a házba és krisztusdicsérettel köszönt. A szoba négy sarkába egy egy diót hajit az „angyalkáknak". A szalmaköteg mindaddig a hátán marad, mig a gyermekek össze nem szedik a diókat, melyeket azonnal feltörnek. Ha a dió valamelyik cíkja nem élvezhető, az a családtag, aki feltörte, az év bizonyos szakában beteg lesz. Ennek megtörténte után a családfő leteszi szalmaterhét, mely karácsony éjjelén nyugvóhelyéül szolgál. A babonás néphit szerint az elkövetkező évben kinzó betegség gyötörné, ha a karácsony éjszakáját nem töltené a szalmán, mint a kis Jézus. Ezt a népszokást főleg az öreg, vallásos palóc tartja rendületlenül. Az eladósorban levő leány karácsonynapját átbőjtöli, este pedig a vacsora alatt kioson a szobából és hallgatódzik. Ha a szobában levők beszéde során „igent" hall, boldogan jön vissza, mert az ilyen IGEN szerinte azt jelenti, hogy egy éven belül férjhez megy. Ha az első szó amit hallott, a „NEM" volt, szomorúan kullog vissza, mert attól tart, hogy vénleány marad. Lucanapja elmultával kezdik meg a LUCASZÉK készítését melyen karácsony napjáig naponkint dolgoznak. A lucaszék más vidéken is ismeretes és jelentősége általánosan ismert. 163*