Nyitrai írók könyve (Nitra. Risnyovszky János Könyvnyomdája, 1935)

JÍRI WOLKER HALDOKLÓ. Ha meghalok, nem lesz a földön nyoma se változatnak csak néhány szív fog megremegni mint virág hajnal harmadától meghaltak ezren, meghalnak ezren, halálra lankadnak, mert szülés és halál közös sorsunk, egysem menekül a haláltói Haláltól nem félek, nem rossz a halál, mely része a nehéz [életnek ami rémes, ami rossz az a haldokolás mikor a röptiben lőtt gondolatok a földre esnek mikor a földet szorítón általfogtad. Haláltól nem félek, nem rossz a halál, hisz egymagam nem [vagyok a haldoklástól irtózom — mikor mindenki oly elhagyott. S én haldoklom. Ég veled lányka én gyönyörűségem Kebledről eltépték kezeim, szivemet megölték nékem, rádgondolásom arany nyílként fehér szivembe szúrva ha rosszul voltam jobban fájt, ha jobban — enyhített újra_ Ámde ma — ég veled, ma már hiába, ma levelet irtam, felejts el mindent s gyógyuljon a szived másféle irban, e levél volt a legkínzóbb kinom, gyötrött kegyetlenül elhagyatott a haldokló ember, egyedül van árván egyedül. Ha meghalok nem lesz a földön nyoma se változatnak csak én veszítem el nyomom és vége lesz mindennek. Tán fa lesz belőlem, gyermek avagy része köhalmaznak, haláltól nem fétek, nem rossz a halál, egy része a nehéz [életnek.. 132* r/ : Jvréj jV? ř /Jrď P f/T o^*« /^V/ te^fyWÏÏ )