Nyitrai írók könyve (Nitra. Risnyovszky János Könyvnyomdája, 1935)

RISNYOVSZKY ENDRE Liszt és Chopin versengése. Egy nemrégen elhalálozott hires zongoraművész hagyatékában nagymennyiségű külföldi újságot találtak, melyekben kedves emlékeket leltünk a két halhatatlan művész életével kapcsolatosan. A régebbi időben a zongorát a vallásos élet egyik bizonyítékának tartották. Mikor az öreg Field halottas ágyán feküdi, barátai, ismerősei körülállták és kérdezték tőle: — Mi vagy, katholikus vagy kalvinista ? — Én zongorista vagyok — válaszolta a haldokló művész. Az akkori idők művészei között kétségtelenül a legnagyobb hirnévnek, megbecsülésnek Liszt és Chopin örvendtek. Liszt önteltségéről, határtalan öntudatáról, büszkeségéről, csapongó fantáziájáról, melyet a zenében alkalmazott, sokat beszéltek az emberek De ezeket az emberi gyöngeségeket, rossz tulajdonságokat feledtetni tudta nagy művészete, mely egyedülálló volt. Az összes művész, — Chopin kivételével — igy nyilatkozott Lisztről ; — Óh Liszt, te vagy a mesterek mestere. Ezek az idők sok hires, talentumos művészt mondhattak a magukénak, de egyikük sem rendelkezett azzal a magnetikus erővel, amellyel Liszt birt. Játékával szinte önkívületbe tudta sodorni a hallgatóságot. Az érzések, a csapongó fantázia zenés megnyilvánulásai Az adatokat egy harmincéves szlovák folyóiratból vettem. n