Nyitott könyv. Prágai magyar költők lírai antológiája (Prága. Új Munka, 1930)

Győry Dezső - Nyugdijas család

Nyitott Könyv tartjuk, tartjuk a szüleházat, de cserepe már bankoké, de a fala már bankoké, a nyugdíj meg az Istené, ha majd valami lesz belőlünk, kifizetjük a bankokat, s visszahódítjuk falról-falra a házunkat, minden szobát, s ha tán fehér lesz a fejünk, még építünk is . . . Itt a tej! — s melléje a számlák: a fás, a szenes és a kamatok. Ne sirj anyám, már belekezdíünk, az első rosszon túlvagyunk, öt gyermek karja véd s a ház korhadt palánkján rés helyett tiz kar mered : miénk marad ! hogy nyugdíj nincs, vagy épp csak annyi, hogy egy siron virág lehessen, vagy tán még arra sem elég, áldott aki kenyérre ad . . . De néha megakad a kenyér a torkomon s a számba meg keserű méreg lesz a tej : csaholnak ádáz kuvaszok, szél rázza a rozzant palánkot, s a derűs reggeli világban látom az éhes esti hajrát, kezeket látok, kik levernék tanárnyugdíjas asztalunkról száradtas, nehéz véres kenyerünk . . . Nyelem az akadt falatot s nagyon nagyon érzem magunkat s megfogva gyönge tört anyámat a nagy diófagömb alatt ezen a furcsa reggelen, felállók s kihúzom magam, mint vánszorgók élén az őr, jöjjön ha jön, ima vagy állat, tiszták vagyunk : árvák szegények s úgy kell állnunk pusztán keményen mint a diófa sudarának. 48