Popély Gyula: Népfogyatkozás – A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében 1918-1945

A második csehszlovák népszámlálás (1930.december) - A népszámlálás lebonyolítása

A NÉPSZÁMLÁLÁS LEBONYOLÍTÁSA 97 fel, sőt sok esetben még 1000—2000 koronás pénzbírsággal, illetve elzárással is sújtotta őket a „számlálóbiztos tudatos félrevezetése" és „hamis adatok bemondása" címén.

1

1 Az Ungváron elkövetett népszámlálási visszaélések szinte teljesen azonosak voltak az említett munkácsi törvénysértésekkel. Mind a számlálóbiztosok, mind a revizorok, mind pedig a felettes politikai hatóság céltudatos és radikális magyarellenes manőverekkel hívták fel magukra a figyelmet.

1

2 Több helyen előfordult, hogy a számlálóbiztosok önkényesen a névelemzés módszerét alkalmazták, és a szlávos hangzású vezetéknévvel rendelkező magyarokat nem voltak hajlandóak elismerni magyar nemzetiségűeknek. Léván és a környező falvakban, főleg Nagysallón, Zselizen, Kiskéren és Vámosladányban volt gyakori a visszaélésnek ez a típusa, ahol ugyanis a szlávos hangzású nevű magyarokat gyakran még akkor is szlovákoknak írták be, ha azok egyáltalán nem is beszélték a szlovák nyelvet.

1

3 Hasonló visszaélésekről érkeztek panaszok Rimaszombat környékéről, főleg a nemzetiségileg vegyes falvakból, például Kuntapolcáról, Rimatamásfal várói, Dobócáról, Gömörhosszúszóról, Pelsőcardóról, Csetnekről stb., amelyeket a számlálóbiztosok mindenütt megkíséreltek „visszahódítani" a szlovákságnak.

1

4 A visszaélésnek ez a típusa a vegyes lakosságú vidékeken szinte mindenütt előfordult. A Verebélyi járás néhány községéből, például Kisgyékényesről, Alsó- és Felsőgyőrödről a járási hivatalba is berendelték a szlávos hangzású nevű magyarokat, ahol a népszámlálási revizor azok minden tiltakozása ellenére szlovák nemzetiségűeknek „minősítette" őket.

1

5 Súlyos panaszok merültek fel a Vágsellyén és környékén működő számlálóbiztosok ellen is. Vágsellyén főleg egy Ján Doležal nevű biztos tett szert jelentős hírnévre a statisztikai magyartalanítás terén.

1

6 Ebben a városkában a magyar nemzetiségükhöz kitartóan ragaszkodó és a számlálóbiztosok önkényes eljárásával szembeszegülő, illetve az ellen panaszt emelő magyarokat sorra beidézték a járási hivatalba, ahol azoknak — horribile dictu —tanúkkal kellett igazolniuk magyar származásukat. A járási hivatal viszont az esetek nagy részében „ellentanúkat" vonultatott fel, akik a beidézett renitenskedők „szlovák származását" voltak hivatottak bizonyítani.

1

7 A számlálóbiztosok leleményessége a statisztikai magyartalanítás terén sokszor egészen eredeti formában nyilvánult meg. A felsorolt jellegzetes viszszaéléseken kívül még aránylag gyakran előfordult, hogy a biztosok a nyugdíjasokat nyugdíjuk elvesztésével fenyegették meg, amennyiben ragaszkodnak