Popély Gyula: Népfogyatkozás – A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében 1918-1945

A második csehszlovák népszámlálás (1930.december) - Az előkészületek

AZ ELŐKÉSZÜLETEK 77 A 19. paragrafus szerint a számlálóbiztosok 1930. december 2-án reggel 8.00 óráig kötelesek elkezdeni munkájukat. 2 1 A 86/1930. sz. kormányrendelet 20. és 21. paragrafusa a lakosság nemze­tiségi hovatartozásának felvételével foglalkozott. A 20. paragrafus egyszerű tömörséggel világosan leszögezte, hogy „különösen a nemzetiségre vonatkozó adatokat kell kellően és pontosan az igazságnak megfelelően megállapítani, és nyomást gyakorolni senkire nem szabad". Az idézett kormányrendelet 21. paragrafusa a nemzetiség meghatározásának szabályait rögzítette. A szóban forgó paragrafus teljes szövege a következő: „A nemzetiség rendszerint az anyanyelv alapján jegyeztetik be. Más nem­zetiséget, mint azt, amelyet az anyanyelv tanúsít, csak akkor lehet bejegyezni, ha a megszámlált személy anyanyelvét sem családjában, sem háztartásában nem beszéli és a másik nemzetiség nyelvét tökéletesen bíija. A zsidók azon­ban mindig vallhatják magukat zsidó nemzetiségűeknek. Bejegyezni csupán egyetlen nemzetiséget szabad. Ha valaki két nemzeti­séget vall be, vagy egyet sem, akkor nemzetiségét anyanyelve alapján jegyzik be. Felnőtt személyek és a lakás birtokosának családjához nem tartozó szemé­lyek (cselédek, tanoncok, albérlők stb.) nemzetiségüket maguk vallják be, kiskorú és beszámíthatatlan személyek helyett ezt azok törvényes képviselője végzi el. 14 éven aluli gyermekek nemzetisége szüleik nemzetiségéhez iga­zodik; ha a szülők különböző nemzetiségűek, közülük annak nemzetiségéhez, aki a gyermekről gondoskodik; ha ezt mindketten teszik, vagy egyikük sem, s általában vitás esetekben, az apa nemzetiségéhez igazodik, törvénytelen gyermekeknél pedig az anya nemzetiségéhez." A népszámlálási kormányrendelet 22. paragrafusa a számlálóbiztosok fe­lülvizsgálati jogát törvényesítette a megszámláltak nemzetiségi bevallásával kapcsolatban: „Ha a biztosnak oka van kételkednie a számlálóívbe bejegyzett nemzetiségi adat helyén valóságában — szögezte le a kormányrendelet 22. paragrafusa —, akkor az érintett személyt a szükségnek megfelelően, a ház­tartás fejének és más személyeknek kizárásával kihallgatja; amennyiben az összeírási ívet a biztos maga tölti ki (6. § 3. bek.), akkor a megszámlált személyek nemzetiségi hovatartozását ugyancsak harmadik személy távollé­tében kell közvetlenül megkérdeznie. A számlálóívbe bejegyzett nemzetiségi adatot a biztosnak csak a megszám­lált személy beleegyezésével, kiskorú vagy beszámíthatatlan személynél pedig csak törvényes képviselőjének beleegyezésével szabad megváltoztatnia. Az

Next

/
Oldalképek
Tartalom