Popély Gyula: Népfogyatkozás – A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében 1918-1945
A második csehszlovák népszámlálás (1930.december) - Az előkészületek
74 A MÁSODIK CSEHSZLOVÁK NÉPSZÁMLÁLÁS A felvidéki zsidóságért folytatott nemzetiségi harc említésre érdemes mozzanata, hogy a pán germán propagandatevékenységéről közismert pozsonyi Deutscher Kulturverband — addigi elveitől eltérően — szintén megpróbált hatni a társadalomnak erre a rétegére. Az egyesület ügynökei és propagandistái arról próbálták meggyőzni a pozsonyi és környékbeli zsidókat, hogy a népszámláláskor előnyösebb lesz számukra magukat nem magyarnak, hanem németnek vallaniuk, mivel ez — úgymond — kedvezőbb színben tüntetné fel az egész felvidéki zsidóságot a csehszlovák hatóságok szemében. 1 4 A magyar pártok sajtója is hallatta szavát e téma körül kibontakozó véleményáradatban. A Prágai Magyar Hírlap február 27-i vezércikke például azt a kérdést latolgatta, nem volna-e célszerűbb a népszámláláskor külön adatként kezelni a megszámláltak nemzetiségét, illetve azok anyanyelvét A cikk szerint a két adat a legtöbb esetben fedné ugyan egymást, de eltérések is nyilvánvalóan előfordulnának. A Prágai Magyar Hírlap cikkírója optimistán értékelte idézett cikkében a magyarság népszámlálási kilátásaiL Becslése szerint 1930 decemberében legalább 895 000 magyart írnak majd össze a Csehszlovák Köztársaságban, mivel a magyarság számát nemcsak a természetes szaporulat növeli majd, hanem a zsidó nemzetiség újfajta értelmezéséből fakadó előnyök is. 1 5 A magyar pártok sajtója azonban az addig felvetett problémákon túlmenően a kisebbségi magyarok hontalan ezreinek problémáját is szóvá tette. A Prágai Magyar Hírlap találóan mutatott rá, hogy az ún. külföldiek kategóriájának tendenciózus értelmezése folytán több ezer csehszlovákiai magyar vész el a kisebbségi magyarság számára, mivel a rendezetlen állampolgárságú csehszlovákiai magyarokat a statisztikai kimutatások egyszerűen a „külföldiek" rovatában tüntetik fel. A lap fejtegetései szerint ez hamis álláspont, mert ugyan milyen jogon minősülhet „külföldi" állampolgárnak az a csehszlovákiai magyar, aki semmilyen más állam javára nem optált, és így természetszerűleg „külföldi" állampolgársággal nem is rendelkezhet „Ha tehát vita folyik a nemzetiség kritériuma körül — szögezte la a magyar pártok központi napilapja —, vitának kell megindulnia az állampolgárság rubrikája körül is, mert sem a tudományos statisztika követelményeinek, sem az igazságnak nem felel meg az a tény, hogy a hontalanokat egyszerűen a külföldiek rubrikájába csapják." A lap cikkírója ezzel kapcsolatban azt javasolta, hogy a népszámláláskor külön rovatban tüntessék fel a csehszlovák állampolgársággal rendelkező, az állampolgárság nélküli és külön rovatban az állam valóságosan külföldinek minősülő lakosságát. 1 6
