Popély Gyula: Népfogyatkozás – A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében 1918-1945

Az első csehszlovák népszámlálás ( 1921.február) - A népszámlálás előkészítése és lebonyolítása

56 AZ ELSŐ CSEHSZLOVÁK NÉPSZÁMLÁLÁS ennek dacára zsidó nemzetiségűnek írt be azért, mert zsidó vallású vagyok. Ez rám nézve sérelmes, mert lehet a vallásom zsidó, de az anyanyelvem magyar, tehát a nemzetiségem is magyar." 2 7 Az említetteken kívül még több koltai magyar is panaszt emelt a közsé­gükben ténykedő számlálóbiztosok ellen. Mányi Gyula, Vajda Lajos és Szkla­dáni Franciska panaszosok egybehangzóan bizonyították, hogy a biztosok különböző praktikákkal, rábeszéléssel vagy fenyegetéssel igyekeztek rávenni őket arra, hogy ne magyaroknak, hanem szlovák nemzetiségűeknek jelent­kezzenek. „Maguk tudnak tótul is, mért félnek úgy azoktól a tótoktól, ez úgyis Cseh-Szlovenszkó lesz, ide tót tisztviselők jönnek, a magyar papot, kántort, tanítót, jegyzőt kidobjuk" — ilyen, s ehhez hasonló „érvekkel" agi­táltak a koltai számlálóbiztosok a község minél hatékonyabb statisztikai ma­gyartalanítása érdekében. 2 8 A koltai népszámlálási visszaélések oly méreteket öltöttek, hogy azok ellen a község képviselő-testülete is jónak látta haladéktalanul szót emelni. A tes­tület 1921. február 18-án tartott rendkívüli ülése határozatban tiltakozott a számlálóbiztosok eljárása ellen, és új adatfelvétel elrendelését kérte új bizto­sok közreműködésével. „A népszámlálás megkezdése óta folytonos a panasz a községházán az összeíró biztosok működése ellen, akik minden lehetőt elkövetnek arra nézve, hogy községünknek tótul is beszélő, de túlnyomóan magyar anyanyelvű lakosságát szlovák nemzetiségűnek írhassák be" — szö­gezte le tiltakozásában Kolta község képviselő-testülete. „Többek közt egye­nesen a magyarságot sértő kifejezéseket tesznek, egyszóval korteskednek, hogy aki szlovákul tud, szlováknak írassa magát. Több községi lakos panasza jegy-zőkönyvbe vétetett, de egyébként is nagyon sok a panasz az összeírók működése ellen." A koltaiaknak az volt a kérésük, hogy a felettes politikai hatóság indítson vizsgálatot a községben működő népszámlálási biztosok és revizor ellen, eddigi ténykedésüket nyilvánítsa semmisnek, illetve Koltán is­mételje meg a népszámlálást, hogy ezáltal „a lakosság felizgatott kedélye 29 helyreigazíttassék." A felettes politikai hatóság azonban a koltai lakosok és a községi képvi­selő-testület panaszát figyelmen kívül hagyta. Ilyen körülmények között az 1910. évi népszámláláskor még 69,2 százalékos magyar többségű községben, amelyben az 1919. augusztusában megtartott szlovákiai népösszeírás is 78,2 százalékos magyar többséget mutatott ki, sikerült a magyarság arányát 46,5 százalékra csökkenteni, a „csehszlovák" elemét pedig fölemelni 47,0 száza­lékra. 3 0

Next

/
Oldalképek
Tartalom