Popély Gyula: Népfogyatkozás – A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében 1918-1945
Átrajzolt térképen-kisebbségként - Egy békemű haszonélvezői
36 ÁTRAJZOLT TÉRKÉPEN — KISEBBSÉGKÉNT egészen a Balatonig. A magyarok azonban a IX. században a szlovákok egy részét kiirtották, más részét pedig beszorították az északi hegyek közé. Szerinte a magyarok egész történelmük folyamán kegyetlenül elnyomták a szlovákokat. Az ún. magyar elnyomásra „bizonyítékokat" is felsorakoztatott. így például azzal is érvelt, hogy a magyar elnyomás elől a hábori előtti évtizedekben 739 565 szlovák „menekült el" Magyarországról Amerikába. Persze, az a vád sem maradhatott el, hogy a magyarországi népszámlálások alkalmával tudatosan hamisították a szlovákok számát. Ebben az ördögi magyarosító légkörben — Beneš szerint — ezrével „deportálták" az Alföldre a serdületlen szlovák gyermekeket, hogy ott azok beolvadjanak a magyarságba, és természetesen a magyarok az ártatlan fiatal szlovák lánykákat is garmadával hurcolták a katonai bordélyházakba stb. 3 0 Beneš memorandumai a legkülönbözőbb hazugságok és csalások mintapéldányai. Eszmei atyjuk — az ügyes és ravasz Beneš — kitűnő intuícióval érezte meg, hogy a békekonferencia hatalmasai német- és magyarellenes szenvedélyeinek táplálására a legképtelenebb valótlanságokat is bátran felsorakoztathatja. S ha a csehszlovák—magyar országhatárt a békekonferencia nem is Beneš maximalista követelései alapján állapította meg, mégis összefüggő magyar etnikumú területeket ajándékozott a csehszlovák államnak. Mi sem természetesebb, hogy a csehszlovák politikai vezetés egy része még így sem tartotta kielégítő mértékűnek a békekonferencia által nekik biztosított zsákmányt. A telhetetlen Beneš már 1919. szeptember 30-án rámutatott a forradalmi Nemzetgyűlésben mondott első beszédében arra, hogy a békeszerződésekkel „mindent azért nem értünk el", mivel Csehszlovákia végül is nem kapott korridort a délszlávok felé, sőt Szlovákia pozsonyi hídfője sem megfelelő kiterjedésű. 31 A szlovák Fedor Houdek szintén azt emelte ki a szlovák határokról írt munkájában, hogy a Párizsban megállapított határok Szlovákiának nem „természetes" határai, mivel azok még délebbre, a Cserhát, a Bükk és a Tisza vonalán húzódnak. 3 2 A további állami és nemzeti terjeszkedés reményét dédelgető csehszlovák politikusok egy része komolyan számolt azzal a ténnyel, hogy idővel a szomszédos államok és nemzetek — mindenekelőtt Magyarország és a magyar nemzet — rovására a Csehszlovák Köztársaság tovább bővítheti majd területeit A nagyhatalmak indokolatlan jóindulata és velük szemben tanúsított nagyvonalúsága 1918/1919-ben elhomályosította józan ítélőképességüket, ezért többen is fennen hirdették: „A világháború alatt tanúsított nagy horderejű ellenállásával a csehszlovák nemzet felvállalta a felemelkedés történelmi tör-
