Popély Gyula: Népfogyatkozás – A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében 1918-1945
Átrajzolt térképen-kisebbségként - Néhány közismert adat
22 NÉPFOGYATKOZÁS ÁTRAJZOLT TÉRKÉPEN — KISEBBSÉGKÉNT NÉHÁNY KÖZISMERT ADAT Az 1919—1920. évi párizsi békekonferencia alapvető módon különbözött a világtörténelem minden addigi béketanácskozásától. A győztesek itt csakis egymással tárgyaltak, s ezáltal a tanácskozások lényegében a győztes háborús koalíció belső ügyévé váltak. A legyőzötteknek nem volt semmilyen beleszólásuk a békefeltételek kidolgozásába, velük azokat csak utólagosan közölték, s végül minden lényegesebb módosítás nélkül reájuk kényszerítették e súlyos következményekkel járó szerződéseket. A Párizs környéki békék Európa térképét a győztes hatalmak érdekeinek megfelelően rajzolták át. E tragikus békediktátum következtében a Kárpát-medence, azaz a történelmi Magyarország területe öt részre szakadt, s ez végzetesnek tűnő csapásként érte a magyar nemzetet A történelmi katasztrófa eredményeképpen Magyarország — amely ezt megelőzően a Monarchia keretén belül egy európai nagyhatalomnak volt egyenjogú tagja — lett Közép-Európa legkisebb, politikailag, gazdaságilag és katonailag leggyengébb állama. A Magyarországtól elcsatolt területeken az 1910. évi népszámlálás statisztikai adatai szerint 3 489 630 magyar anyanyelvű lakos élt, a maradék Magyarország területén pedig 6,7 millió, az összmagyarságnak tehát alig kétharmada. Az ország e drasztikus megcsonkítása következtében tehát a magyar nemzetnek több mint egyharmada szülőföldjével együtt idegen uralom alá került. 1 Közép-Európában új államként jelent meg a Csehszlovák Köztársaság. A győztes antanthatalmak támogatásával létrehozott Csehszlovákia a korábban a Monarchia osztrák feléhez tartozó Csehországon, Morvaországon és Szilézia nagyobbik részén kívül magába foglalta a történelmi Magyarország északi területeit is, az úgynevezett Felvidéket egészen a Dunáig és a Tiszáig, továbbá Alsó-Ausztriának két (Valticko, Vitorazsko), Németországnak pedig egy (HluČínsko) kisebb darabját. A párizsi békekonferencia 1919. június 11-én állapította meg hivatalosan a csehszlovák—magyar határvonalat, jóllehet az igényelt észak-magyarorszá-