Mint fészkéből kizavart madár... – A hontalanság éveinek irodalma Csehszlovákiában, 1945-1949
9 3 Kovács Endre levele barátjához (Részlet) 1947. DC U Leveledre sietve válaszolok. A hegyek képzetét megérteni számomra nem túl nehéz feladat; a tragédia — ezt a szót használom — nemcsak a ti tragédiátok, hanem ezreké s köztük olyanoké is, akiket nem anyagilag, hanem erkölcsileg érint az ügy. Azt hiszem ez a súlyosabb az egészben. Az anyagi veszteség nem viseli meg annyira az embert, mint az a lelki veszteség, melyet az Ilyen procedúráknál el kell szenvednünk mindnyájunknak, akik a háború végétől az életnek egy szebb, emberibb, melegebb formáját reméltük. Ami ma történik, még mind a tegnap számlájára írandó. A ml korunk abban különbözik többek közt az elsó világháború utáni újjáépítés éveitől, hogy minket a nagy történelmi erók nem engednek illúziókba merülni s valami szépet nagyot álmodni, míg apáink nemzedéke az 1914—18-as vérfürdő után azt hitte, hogy örökre vége a háború démonának. A ml nemzedékünk így többet vesztett, mint azok, és mégis — az élet törvénye és parancsa — ez a mai nemzedék nem vonulhat vissza az élettől az egyéni élet kényelmei közé, ennek a nemzedéknek is túl kell magát tennie csalódásain, mégha a legszentebbnek tartott eszményeiben csalódott is. Tudnia kell azt, hogy — mint mindig — most sem az események bizonyultak gyarlóknak, hanem az emberek — ez pedig nem újság. A hitet nem veszíthetjük el, ilyen nagy szívességet nem hozhatunk az eszmék kiforgatóinak, a történelmi pillanat ügyes vámszedóinek. A tragédia most a lelkekben gázol, de minden seb hamarabb begyógyul, mint az ember hinné. Az élet még tartogat mindannyiunk számára feladatokat, ezek elól nem futhatunk el, dolgoznunk és építenünk kell, ezért vagyunk a földón. Ezek nem frázisok, hidd el, nem szeretem a frázisokat. Engem is nagy csalódás ért, bár én kezdettől fogva minimális igényeket tápláltam a politikai rendszerekkel szemben, de viszont mindeme csalódáson túl annyi minden van, amiben az ember nem csalódhatik, hogy már elég hidegen nézem a körülöttem folyó 98
