Mint fészkéből kizavart madár... – A hontalanság éveinek irodalma Csehszlovákiában, 1945-1949

A versrészietet az Új Otthon szerkesztői üzenetek (Kérdezzen! Mi felelünk!) rovatában találtuk. A szerkesztő szerint a vers 67 éves garammikolai szerzője a következő megjegyzést fűzte hosszabb költeményéhez: „így búcsúztam el gondolatban mindentói és leírtam, hogy könnyítsék magamon." A vershez csatolt kísérőlevelében a szerkesztői üzenet tanúsága szerint a szerző azt is elpanaszolja, hogy „ősei 1740-ben Mária Terézia idejében Nagykőrösről kerültek a Garam mentére és most ugyanezen az úton mennek vissza". 76. Tomcs&nyi László né: Magyar kenyér Új Otthon. I. évf., 1947. augusztus 30., 11. sz.. 4. A szerző neve a vers alatt szerepel, s foglalkozását az „áll. tanítónő" megjegyzés Jelzi. 77. Holbay László: „Az elsodort falu" Kettős Járom Alatt (Amerikai Egyesűit Államok). XIV. évf., 1986. július. 1. sz.. 14. A versre — az érsekújvári Hlavicska László verseit lapozgatva — egészen váratlanul, a Szőke István által rendelkezésünkre bocsátott Menedék 1947. évi füzetének anyagai között is rábukkantunk. E szerint Holbay László azonos személy az érsekújvári Szent György Kollégium egymással süni levelezésben álló baráti társaságának Hlavicska Lászlójával. A szerzőnek egyébként a Szent György Kollégium géppel írt füzetsorozatában 1947-ben versgyűjteménye is készült Erzsikék címmel. Kérésünkre Szőke István elmondta, hogy Holbay, azaz Hlavicska László (szül. 1923, Érsekújvár) érettségi után Budapesten folytatta tanulmányait, ám miután azokat a történelmi események folytán kénytelen volt megszakítani, Prágában helyezkedett el egy könyvkereskedésben 1946—48-ban. Később Pozsonyban szlovák-testnevelés szakos tanári képesítést szerzett, s előbb Naszvadon (ma: Nesvady), majd nyugdíjba vonulásáig szülővárosában tanított. 173