Mint fészkéből kizavart madár... – A hontalanság éveinek irodalma Csehszlovákiában, 1945-1949

Jegyzetek 1—3. Köresdi László: Szonett az igazságról, Ady halotti maszkja előtt. Tájkép csata után Kflvesdi László: Jégkorszak (versek). Szeged, 1947. KÖVESDI LÁSZLÓ (1925—1988) költó, újságíró. Iskoláit szülővárosában, Pozsonyban végezte, 1943-ban érettségizett. El só önálló kötetéhez tanára, Szalatnai Rezső írt előszót. 1945-től Magyarországon élt, előbb Szegeden, majd Budapesten lett újságíró. VERSESKÖNYVEI: Fény nélkül (Pozsony, 1944), Ketten az istennel (Pozsony, 1945), Jégkorszak (Szeged, 1947), Perben az örömért (válogatott versek, Budapest, 1967). 4. Mittermayer Ferenc levele Szalatnai Rezsőhöz Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára (továbbiakban: MTAK) Ms 4261/239. Ugetfalusi tnternáltságunkban... — utalás a pozsonyi magyarok 1945. május 6-án kezdődő internálására. SZALATNAI REZSÓ (1904—1977) író. Irodalomtörténész, újságíró, műfordító, tanár. Nagyszalatnán született, Szakolcán járt gimnáziumba, majd Pozsonyban szerzett tanári oklevelet. 1930 és 1945 között a pozsonyi magyar gimnázium és tanítóképző tanára, ezt követően 1948-lg az Egyetemi Könyvtár munkatársa volt. Írásai főleg A Mi Lapunkban, a Vetésben, az Új Szóban, a Magyar Újságban, valamint vezető magyarországi és romániai magyar lapokban jelentek meg, alapító tagja volt a Sarlónak, szerkesztette a Masaryk Akadémia folyóiratát, a Magyar Figyelőt Úttörő munkát végzett a cseh-szlovák-magyar kapcsolatok és a Szlovákia területéhez kötődő magyar művelődéstörténeti hagyományok kutatásában. Publicisztikai, valamint irodalomkritikai és -szervezői munkásságával már az első Csehszlovák Köztársaság magyar szellemi életében is fontos szerepet Játszott a fasiszta 149