Gyönyör József: Mi lesz velünk, magyarokkal? – Fejezetek a csehszlovákiai magyarság történetéből 1918-tól napjainkig
A történelem vihara - A konfiskáció
lós csomaggal lett volna szabad átlépniük a csehszlovák-magyar határt. A lakosságcsere gyakorlatilag 1947. április 11-én kezdődött, amikor mindkét országból indultak szerelvények, s 1948. június 10-én végződött, bár még később is elhagyta Csehszlovákiát néhány kitelepítetteket szállító tehervonat. A kitelepített és az 1945 közepén kiebrudalt magyarok számaránya megközelítette a szlovákiai magyarság háború után hozzávetőlegesen megállapított létszámának 14—15 százalékát. De hová kerültek az áttelepült szlovákok? A kitelepített magyarok hátrahagyott vagyonát kapták meg, vagyis megint csak magyar környezetben találták magukat. Nem azon a vidéken települtek le, ahonnan őseik elszármaztak. A lakosságcsere akciója kudarcot vallott, mivel a prágai külügyminisztérium és a pozsonyi hivatalok szakértői teljesen irreális adatokból indultak ki. Igaz, a számok összeadását és kivonását el lehetett végezni papíron, de a valóság más volt, és más is maradt. Kiderült, hogy azokat a magyarokat, akik annyi megpróbáltatás ellenére is megmaradtak magyarnak, nem kellett volna elmagyarosodott szlovákoknak tekinteni. 5 4 Talán érdemes lett volna e téren okulni az 1920. évi trianoni békeszerződéssel kapcsolatos csehszlovák dokumentumok valótlan állításaiból. A KONFISKÁCIÖ A vagyonelkobzással temérdek jogszabály foglalkozott. A hatóságok négy éven át konfiskálták a magyarok földjét, házát, mindennemű ingatlanát, és osztogatták a magyar vidékre települt szloy' A kitelepítés és a reszlovakizáció óta eltelt négy évtized, ezért megdöbbentő, hogy még 1990-ben is hasonlóképpen gondolkodik a szlovák értelmiség egy része, s ma is úgy tartja, hogy a csehszlovákiai magyarok nagy része szlovák eredetű. Ľuba Pajtinková így ír erről a Pravdában: Keď napokon veľká čast príslušníkov najpočetnejšej maďarskej menšiny má slovenský pôvod, len ich predkovia podľahli, čo im dnes, samozrejme, nemožno zazlievať, násilnej maďarizácii. L.: Euba Pajtinková: Národnostnú školskú politiku do pravého svetla. Objektivita bez nátlaku. In: Pravda, 1990. január 12., 4. 57
