Gyönyör József: Mi lesz velünk, magyarokkal? – Fejezetek a csehszlovákiai magyarság történetéből 1918-tól napjainkig

A történelem vihara - A vádak tarthatatlansága

A fenti adatok bizonysága szerint tehát a több mint fél évtized után kiadott elnöki alkotmánydekrétum (s most ne vizsgáljuk annak alkotmányos voltát) jogfosztó rendelkezése — a korabeli becslések szerint — valójában közel háromnegyed millió személyt érintett. Ennyi csehszlovákiai magyar vált legelemibb jogaitól megfosztott hontalanná. A VÁDAK TARTHATATLANSÁGA Az imént említettem, s ezt az eddig idézett jogszabályok is alátámasztják, hogy az egyik leggyakrabban hangoztatott vád sze­rint azért vált szükségessé a magyarok megbüntetése: kitelepíté­se, szétszórása az ország egész területén és állampolgári jogaiktól való megfosztása, mert 1938-ban fontos szerepet játszottak Cseh­szlovákia felbomlasztásában és szétzúzásában. E váddal kapcso­latban épp ezért fontos, hogy közelebbről is áttekintsük Csehszlo­vákia széthullásának alkotmányjogi vonatkozásait. Az 1938-as esztendő sorsdöntő volt Közép-Európa számára. Németország 1938. március 12-én megszállta Ausztriát, s ezzel megbomlott a közép-európai egyensúly. Franciaország és a kisan­tant helyzete meggyengült, és Csehszlovákia nehéz helyzetbe ke­rült: állami egysége és függetlensége forgott kockán. Köztudomású, hogy a polgári Csehszlovákiának nem sikerült megoldania a nemzetiségi kérdést, noha annak rendezése megala­kulása óta időszerű volt, hiszen a léte függött tőle. A húszeszten­dős csehszlovák állam sorsát azonban végül is a nemzetközi esemé­nyek döntötték el, amelyek magukkal sodorták csaknem egész Európát, s a történelem legvéresebb, legtöbb áldozatot követelő háborújának kirobbanásához vezettek. Az 1938. szeptember 30-án aláírt müncheni egyezmény a köz­társaság jelentős területeit ítélte oda Németországnak, de a ma­gyar és a lengyel kérdést nem oldotta meg. A négy hatalom (Né­metország, Franciaország, Olaszország, Nagy-Britannia) képviselői az egyezményhez egy függeléket csatoltak, amely a magyar és a lengyel kérdéssel kapcsolatban a következőket szögezi le: Ha a Csehszlovákiában élő lengyel és magyar kisebbség helyzetét az érdekelt kormányok három hónapon belül egyezség útján nem 40

Next

/
Oldalképek
Tartalom