Gyönyör József: Mi lesz velünk, magyarokkal? – Fejezetek a csehszlovákiai magyarság történetéből 1918-tól napjainkig

A történelem vihara - A belső intézkedések kezdete

A későbbiek folyamán a jogszabályok alkotása még gyorsabbá vált, még jobban súlyosbítva a magyarok helyzetét. A 44 /1945 Zb. n. SNR számú rendelet örökébe lépett a Szlovák Nemzeti Tanács 1945. augusztus 23-i 99. számú „korszerűsített" rendelete, amely ismételten szabályozta az állami és közalkalma­zottak szolgálati viszonyát. Eninek, mármint a 99. számú rendelet­nek 3. §-a szerint 1945. július 31-i visszamenő hatállyal elbocsá­tották az állami és közszolgálatból mindazokat az alkalmazottakat, akik német vagy magyar nemzetiségűek voltak, ugyanúgy, mint az eredeti rendelet szerint, tehát a szolgálati viszonyból származó mindennemű jogigény nélkül. Úgyszintén július 31-i hatállyal megszüntették a nyugalmazott állami és közalkalmazottak nyugdíj­jogosultságát. A német és a magyar nemzetiség megállapítása szempontjából ismét csak a családi érintkezésben használt nyelv volt a mérvadó, továbbá valamely magyar vagy német párthoz való tartozás 1938. október 6-a után, illetve a legutóbbi népszám­láláskor bevallott nemzetiség. Mindezekben nem történt változás a két hónappal előbb kiadott rendelet óta. S bár e jogszabály sze­rint is megvolt a lehetőség arra, hogy valaki kivételt kapjon, és így munkahelyén maradhasson, vagy továbbra is folyósítsák szá­mára a nyugdíjat, az ilyen esetek száma elenyészően csekély volt, hiszen tudvalevő, hogy csak olyan személyekről lehetett szó, akik mindig is a demokratikus és antifasiszta erőkhöz tartozóknak val­lották magukat, vagy részt vettek a fasizmus és az árulók ellen vívott harcban. 2 3 Azokat a magyar vagy német nemzetiségű személyeket, akiket a 33/1945 Sb. számú köztársasági elnöki alkotmánydekrétum megfosztott állampolgárságuktól, á Megbízottak Testületének 1946. február 25-i 37. számú rendelete értelmében a külföldiek alkalmaz­tatásáról szóló 333/1939 Sl. z. számú törvény (a volt Szlovák Állam törvénye) szerint sem volt szabad alkalmazni. A magyar és a né­met nemzetiségű személyekre az általános munkakötelezettségről szóló elnöki dekrétum vonatkozott. 2 4 2 3 L.: Zb. n. SNR, 1945. évi, 17. rész, 144. 2 4 L.: Zb. n. SNR, 1946. évf., 6. rész, 47. 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom