Gyönyör József: Mi lesz velünk, magyarokkal? – Fejezetek a csehszlovákiai magyarság történetéből 1918-tól napjainkig

A történelem vihara - A Kassai Korményprogam

ság szempontjából figyelemre méltó a Kormányprogram V., VIII., XI. és XV. fejezete. Vegyük hát sorra ezeket, és tekintsük át röviden a tartalmukat. Az V. fejezet az új államigazgatásról szól. Leszögezi, hogy a közügyeket a nemzeti bizottságok fogják intézni, azokban a helységekben és járásokban pedig, ahol állami szempontból megbízhatatlan, nem szláv lakosság él, ideiglenes közigazgatási bizottságokat neveznek ki (. . . na dočasnú správu obcí a okresov s väčšinou štátne nespoľahlivého, neslovanského obyvateľstva budú určené správne komisie). Ezzel tulajdonképpen a kormány egy nemzetiségi, nyelvi és faji alapon álló apartheid politika érvényesülését tette lehetővé. A VIII. fejezet egyike a leglényegesebbeknek. Kimondja, hogy azok a német és magyar nemzetiségű személyek, akik az 1938. évi müncheni döntés előtt csehszlovák állampolgárok voltak, visszakapják állampolgárságukat, de csakis akkor, ha aktívan harcoltak Henlein és a magyar irredenta pártok ellen, kiálltak a Csehszlovák Köztársaság mellett, s akiket München és március 15-e után a német és a magyar államhatalom ellenállókként vagy a Csehszlovákia iránti hűségük miatt üldözött és bebörtönzött, koncentrációs táborba zárt, vagy akiknek külföldre kellett menekülniük, és ott tevékenyen harcoltak Csehszlovákia megújításáért. A többi német és magyar nemzetiségű állampolgártól viszont meg kell vonni az állampolgárságot. Azokat a németeket és magyarokat, akiket majd elítélnek a köztársaság, valamint a cseh és a szlovák nemzet ellen elkövetett bűncselekmények miatt, nemcsak hogy megfosztják csehszlovák állampolgárságuktól, hanem örök időkre ki is utasítják a köztársaságból, hacsak nem sújtják őket a legsúlyosabb büntetéssel. Ennek a fejezetnek a megtárgyalására, amely fejezet létében érintette a csehszlovákiai német és magyar nemzeti kisebbséget, csupán öt percet szenteltek (Trvalo pouhých pět minut.) Csehszlovákia emigrációban élő vezetői és a hozzájuk csatlakozó további csehszlovák politikusok. Több időre nem volt szükségük, öt perc elég volt rá, hogy kb. négymillió ember sorsáról döntsenek. A nézetek ez ügyben bámulatosan összehangoltak és egységesek voltak az 1945-ös év tavaszán Moszkvában megtartott tanácskozáson.

0 19