Gyönyör József: Mi lesz velünk, magyarokkal? – Fejezetek a csehszlovákiai magyarság történetéből 1918-tól napjainkig

A nemzetiségi jogok fél évszázad tükrében

csehek és a szlovákok államát. A magyarokat ki akarták ebrudalni az országból, ám ez a tervük nem járt sikerrel. „Magyartalanító" intézkedéseiknek nem volt alkotmányos alapjuk, sőt a nemzetközi szerződések sem tették lehetővé a keresztülvitelüket. A nagyszámú magyar kisebbség Csehszlovákiában maradt — évekig a legteljesebb jogfosztottság állapotában. Sorsának törvényes rendezése helyett még azokat a jogait is kétségbe vonták, melyeket a Saint-Germain-en-Laye-i nemzetközi szerződés biztosított számára. Jól véssük emlékezetünkbe azokat a jogszabályokat, melyek alapján az utóbbi ötven év legsúlyosabb csapásai érték a csehszlovákiai magyarságot, vegyük sorra közülük a legkirívóbbakat. Az államigazgatási szervek 1945-ben megtiltották, hogy Komenský hazájában a magyar gyermekek anyanyelvükön tanuljanak. Bezárattak minden magyar iskolát, bár a Szlovák Nemzeti Tanács 1944. szeptember 6-án kelt 6. számú rendelete alapján meg lehetett volna hagyni az 1938. november 6-ig létesült elemi népiskolákat, melyek száma az 1937/1938. tanévben 754 volt 85 507 tanulóval. E rendelet következtében fél évtizedig nem volt Csehszlovákiában magyar nyelvű oktatás, s még egy évtized múlva is alig-alig lehetett helyrehozni az így keletkezett károkat. A Kassai Kormányprogram VIII. fejezete alapján olyan jogi és gyakorlati intézkedésekre került sor, melyek negyed évszázadra megpecsételték a csehszlovákiai magyarság sorsát. Az embertelen jogszabályok sorának egyike az 1945. június 21-én kiadott 12. számú elnöki dekrétum, valamint az SZNT 1945. augusztus 23-án kelt 104. számú rendelete (névleges és teljes szövegét az 1948. évi 1. számú rendelet tartalmazza), melynek alapján elkobozták a magyar nemzetiségű személyek mezőgazdasági ingatlanát családi házakkal együtt. Csaknem ezzel a rendelettel egy időben látott napvilágot a hírhedt 33. számú elnöki alkotmánydekrétum is, amely a magyar nemzetiségű polgárokat 1945. augusztus 10-i hatállyal megfosztotta állampolgárságuktól. így vált hontalanná közel háromnegyed millió magyar. A cél világos volt: Csehszlovákiában nem maradhat közülük senki. E terv megvalósítása érdekében az 1946. évi júniusi kormányhatározat alapján (ezt a Belügyi Megbízotti Hivatal 1946. június 17-én részletes utasításokkal egészítette ki) az 1946. június 129